A Kristályóriás megerősítette a hitükben bizonytalankodókat
A Jézus halála és feltámadása közötti időszakot elmesélő történet szimfonikus mű, amely gitárra és számos egyéb klasszikus hangszerre íródott. Az első húsvét szereplői lelkivilágának bemutatásával átélhetjük a feltámadás eseményének titkait. Jézus legközelebbi barátainak élete új irányt vesz: Mária Magdolna és Tamás apostol a hit által felismerik a „Valakiben” a feltámadt Krisztust, amely tény átalakítja objektíven és szubjektíven is az eddig megszokott, saját világukat. A reménytelenségben „fénnyel hinti az ég az új nap reggelét”. Mária és Tamás keresve az igazságot bizonyosságra lel különböző módokon. Látjuk a kereszten függő „Fájdalmak Férfiát”, aki harmadnapra feltámad. Erről értesít bennünket az angyali hírnök templomablakokat repesztő diadalmas éneke.
A feltámadásba vetett hit diadalmas énekét szólaltatja meg a kórus, amikor erővel zengi, hogy „győzött, győzött az élet”, az élet legyőzte a halált egyszer s mindenkorra. 
„A Kristályóriás szövegírója a Sillye Jenő dalszerzőnél hét évvel idősebb Kovács Gábor atya volt, aki 1965-ben vegyészmérnökként végzett, és csak ezt követően jelentkezett szemináriumba. 1969-ben pappá szentelték a Váci Egyházmegyében. Jenővel 1969-ben találkoztak először egy újpesti templomi kórusban. A katolikus könnyűzene úttörőjéhez eljutottak Kovács Gábor atya szövegei, versei, amelyekre zenét szerzett.
Az egymással találkozó szavak zenéjében jelen van Isten – Kovács Gábor papköltő a Vasárnapnak
Ennek a szerzői munkakapcsolatnak lett egyik gyümölcse a Kristályóriás című oratórium, amely 1982-ben született. A nagyszabású művet az Ecclesia és a Hungaroton közösen adta ki 1985-ben” – olvasható Bodnár Dániel Lélektől Lélekig című könyvében.
A mű kiadatása nem volt egyszerű folyamat. Az elkészült anyagot előzetesen be kellett mutatni az Állami Egyházügyi Hivatal illetékeseinek. Amennyiben ők nem találtak benne semmi kivetnivalót, fel lehetett venni, és ki lehetett adni. Tekintve, hogy nem akadályozták meg a megjelenést, a lemez elkészült.
Az újpestiek énekkara egyesült a kőbányaiakéval, ahol számos képzett klasszikus zenész is játszott. A lemezen hallható hangszerek ezért tudták gazdagítani az elkészült művet. Kovács Gábor atya eredendően nem gondolt arra, hogy a diákoknak írt húsvéti misztériumjáték szövegeiből végül egy ekkora zenei előadás kerekedik.
https://youtu.be/axG7o7qxQAM
A Kristályóriás bemutatóját 1982. április 18-án tartották Pestszentlőrincen, ahol Varjú Imre atya volt a plébános. Később a felvételt is itt készítette el az egyesült kórus és zenekar 1983. november 10-én. A művet Könyves Tóth Mihály vezényelte. A végleges szereposztásban Jézust és az angyali hírnököt Sillye Jenő énekelte, Máriát Könyves Tóth Katalin, Tamás szerepében Szucsák János volt. A negyven-ötven főből álló kórus négy éven át turnéztatta a darabot közösségről-közösségre, amelynek befejező állomása a terézvárosi Szent Család templom volt. A produkció minden tagja szívügyének tekintette az abban való részvételt. Erről mesélt a Vasárnapnak Szucsák János.
– Az egész az életünk szerves része volt, kitöltötte azt. Nagyon sokat jelentett számunkra. Ennek a zenei folyamatnak Kati (Könyves Tóth Katalin – a szerk.) hamarabb volt a részese, én már csak a közepe táján csatlakoztam. Jenőék egyik zenei előadásán ismertem meg Katit, akivel később összeházasodtunk – tudtuk meg Jánostól.
– Senki más nem tudta elénekelni a hírnök és Jézus szerepét, mint Jenő. Noha Borka Zsolti már itt volt a csapatban, az ő hangja mindig inkább vékonynak tűnt. Nem tudott olyan erőteljesen énekelni, mint Jenő, akinek fiatalkorában átütő erejű, csodálatos, gyönyörű hangja volt. Tökéletesen énekelt – emlékezett vissza Könyves Tóth Katalin.
Az előadásokra sokan érkeztek kazettás magnókkal, hogy hazavihessék az elhangzott művet. Könyves Tóth Katalin emlékszik, hogy a Nagymarosi, de az azt megelőző Kismarosi Találkozókon ugyanez volt a helyzet. Az atyáknak emiatt meg kellett kérniük a magnóval érkezőket, hogy próbálják meg óvatosabban leállítani a felvételeket a szentmisén elhangzó dalok végén, mert annyi kattogást lehetett hallani.
Nem tudhattuk, mi jön ki ebből – hangzott el a Kismarosi Találkozókért hálát adó ünnepségen
– Jenőnek nagyon megtetszett, hogy mi Kőbányán használtunk más hangszereket is. Sok zeneiskolás volt nálunk. Többen közülük továbbtanultak zeneakadémián. Csellisták, hegedűsök, oboa, fuvola gazdagította a hangzást – mondta Könyves Tóth Katalin, aki egy maradandó korszakként őrzi a szívében azt a közel tíz évet, amíg ez a kiterebélyesedett stáb együtt tudott dolgozni.
A Kristályóriás végén epilógus dalként hallható a „Nézzétek az ég madarait” című alleluja ének, amely Jézus evangéliumi szavait zenésíti meg, foglalja versbe a Gondviselésbe vetett bizalomról. – Sokan a kommunizmus idején nem Istenből próbáltak életerőt meríteni, és inkább lemondtak Krisztus követéséről. Elhagyták a hitüket, mert attól kellett tartaniuk, hogy ha az kiderül, elveszítik az állásukat, vagy nem tudják elvégezni az egyetemet, és mindenféle hátrány érheti őket. Erre született ez a Kristályóriás fináléjaként felcsendülő ének. 
Nem tartozik kifejezetten a húsvéti esemény folyamatához, mégis a Jézusban való hit üzenetét erősíti meg az evangélium szavaival. Bátorító biztatásnak szántam, mondván „ha mersz hinni Krisztusban, akkor ne félj, mert Isten országa a te hazád, és ő nem felejtkezik el rólad”.
– Mind a mai napig átmelegszik a szívem, amikor meghallgatom ezt a darabot. El sem hiszem, hogy ez így annak idején megszülethetett
– mondta a Vasárnapnak Sillye Jenő, a Kristályóriás zeneszerzője.
Forrás: Bodnár Dániel, Lélektől lélekig
Kiemelt kép: Az óbudai Szentháromság templom oltárképe lett a Kristályórás lemezen megjelent hanganyagának borítóképe.
