A XVI. Benedek és Ferenc közé „húzott” egyenlőtlenség végzetesen aláássa a filmet, amelynek a célja az, hogy a zsémbes, legalista Benedek lelki ellentétjét a haladó szellemű, barátságos Ferenc pápában fedezze fel. Ám egy ilyen tematikus ábrázolás végső soron mindkét személyt torzítva mutatja be – hívja fel a figyelmet Barron püspök. „Így ami akár egy rendkívül érdekfeszítő személyiség bemutatása lehetett volna, az egy előre borítékolható és langyos apológiává lett pusztán azért, mert a rendező a katolikus világnak ezt az ábrázolását választotta” – írja.

Barron szerint az, hogy pusztán egy Ratzinger-karikatúrával állunk szemben, világosan látszik abból, hogy a film első percében a bajor bíboros úgy jelenik meg, mint aki előre bebiztosítja 2005-ös pápává választását. Pedig valójában az igazi Ratzinger bíboros háromszor is könyörgött II. János Pál pápának, hogy engedje nyugdíjba vonulni, lemondva ezzel a Hittani Kongregáció vezetéséről, és hogy a tanulmányoknak és az imádságnak szentelhesse életét.

„Csak azért maradt a Hittani Kongregáció élén, mert János Pál rendre visszautasította a kérését” – hívja fel a figyelmet a valóságra Robert Barron.

2005-ben, II. János Pál pápa halálakor még Ratzinger nyílt ellenfelei is elismerték, hogy az akkor 78 éves bíboros semmi másra nem vágyott, csak hogy visszatérhessen Bajorországba, és megírhassa krisztológiai művét (A názáreti Jézus). A Ratzinger bíborost törekvő személynek bemutató ábrázolás persze nagyon is jól passzol a „konzervatív” egyházi személy karikatúrájához, de valójában ennek semmi köze az igazi, hús-vér Joseph Ratzingerhez.

hirdetés

A L’Osservatore Romano által közreadott képen Ferenc pápát fogadja elődje, XVI. Benedek nyugalmazott pápa a Vatikán területén levő Mater Ecclesiae kolostorban 2013. december 23-án. (MTI/EPA/L’Osservatore Romano)

A püspök kritikájában arra is kitér, hogy abban a – képzelt – jelenetben, amelyben Benedek pápa és Bergoglio bíboros találkoznak a Castel Gandolfoi palota kertjében, az idős pápa összeráncolt szemöldökkel ostorozza argentin kollégáját, keményen kritizálva annak teológiáját. „Még azok is, akik Ratzingert rendszerint becsmérlik, elismerik, hogy »Isten rottweilere« valójában mindig nagyon kedves, szelíd szavú, és mindig udvarias másokkal szemben. A harsogó ideológia célja nem más, mint egy jópofa karikatúra, nem pedig az, hogy az igazi Ratzingert bemutassa” – húzza alá a püspök.

Az egyházi vezető szerint Benedek pápa személyének legsúlyosabb torzítása akkor jelenik meg a filmben, amikor a történet szerint a megfáradt Benedek elhatározza, hogy lemond a pápaságról, és – a film szerint – bevallja, hogy már nem hallotta Isten hangját, és csak akkor kezdte újra hallani, amikor megújította a barátságát Bergoglio bíborossal.

„Még véletlenül sem a Ferenc pápával szembeni tiszteletlenségre hívom az embereket.

De azt állítani, hogy az elmúlt száz év egyik legintelligensebb és lelkileg legéberebb katolikus emberének Bergoglio bíboros közbelépésére lenne szüksége ahhoz, hogy meghallja Isten hangját, ez minden abszurditáson túlmegy” – szögezi le a püspök, aki szerint Ratzinger bíboros, Benedek pápa karrierje elejétől a végéig spirituális értelemben a legvilágosabb teológiát dolgozta ki, mégpedig a hagyományba ágyazottan. Barron leszögezi azt is: az tény, hogy 2012-ben már fáradt és beteg volt, és úgy látta, hogy képtelen kormányozni a Katolikus Egyház teljes apparátusát, de hogy lelki, spirituális értelemben elveszett lett volna – ilyesmiről szó sincs. 

„Ha csak egy rövid pillanatra is láthattuk volna a 16 éves, kifejezetten náciellenes családban felnőtt fiút, akit a már hanyatló Harmadik Birodalom idején katonai szolgáltra kényszerítettek, akkor jobban megértenénk Ratzingernek a szekuláris/totalitariánus utópiák, ideológiák és a személykultuszokkal szembeni mélységes gyanakvását. Ha csak egy rövid pillanatra is láthatnánk a filmben azt a fiatal papot, aki a II. Vatikáni Zsinat során a liberális frakciót vezető Frings bíboros teológiai tanácsadója volt, és aki alig várta, hogy a Zsinatot megelőző konzervativizmusnak hátat fordítson, akkor megértenénk, hogy Ratzinger korántsem a status quo szűk látókörű őrzője volt csupán” – foglalta össze Robert Barron, aki egyebek mellett a „Word on fire” új evangelizációs program és a Word on fire Institute alapítója és életre hívója.

A domonkos nővérek jóvoltából az eredeti cikk hiteles fordítása itt érhető el.

• * * *

A Netflix másik, nagy port kavart filmjével kapcsolatban itt olvashat bővebben:

Rétvári: Törölje a Netflix a kínálatából a Jézust gyalázó filmet!