Az újév alkalmából többrészes cikksorozatban gyűjtjük össze, mire érdemes figyelni 2020-ban a világpolitikában. Az összefüggések ugyanis egyre bonyolultabbak, az információ egyre több, így nem árt igazodási pontot nyújtani azzal kapcsolatban, hogy melyek lehetnek a legfontosabb események. Az elemzést az Egyesült Államokkal kezdjük.
A világbéke őre?
Erősen kezdődött az év Washingtonban és leginkább a Pentagonban. A világ még épp a szilveszteri bulikból józanodott, amikor jött a hír, hogy amerikai dróntámadásban életét vesztette Irán második legfontosabb embere, az elmúlt 20 év oly sok közel-keleti konfliktusának kiagyalója, Hászim Szulejmáni. Teherán azonnal bosszút esküdött, Trump pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy bármilyen agresszív lépést komoly megtorlás követ majd.
Ezek után nagy kérdés, hogy Irán mit mer lépni és az hogyan befolyásolhatja a térség (in)stabilitását. És persze mindez hogyan alakítja majd az Egyesült Államok ottani szerepvállalását,
amelyet Trump igyekezett csökkenteni az elmúlt években. Persze azzal is érdemes számolni, hogy választási évben a kampánylogika sok érvet felülírhat – Washingtontól több ezer kilométerre, a Közel-Keleten is.
hirdetésMegmakacsolta magát a kis rakétás ember
Trump sok fronton nyitott – főleg kereskedelmi – harcot az elmúlt években, elég, ha Kínára, az Európai Unióra, vagy a közép- és észak-amerikai térségre gondolunk. Egy pontja ugyanakkor volt a világnak, ahol a feszültség enyhítésére törekedett – ez pedig Észak-Korea. Sokáig úgy tűnt, hogy az addigiakhoz képest merőben új, tárgyalásos politika sikerre vezet, Kim Dzsong Un ugyanakkor az utóbbi hetekben visszatért a harcos retorikához. Nyilván
Phenjanban is tisztában vannak azzal, hogy Trump az újraválasztásért küzd idén,
így valószínűleg abban bíznak, hogy most tudnak a legjobb eséllyel jó tárgyalási feltételeket kicsikarni az amerikai elnökből. Érdekes lesz megfigyelni, mit lép majd ebben a helyzetben Trump.
Kommunista roncsderbi
Természetesen az Egyesült Államok – és a világ – szempontjából a legfontosabb kérdés, hogy a novemberi választás után is Donald Trumpnak hívják-e majd az ország elnökét. Ahhoz azonban, hogy ez kiderüljön, először a demokratáknak kell eldönteniük, hogy kit indítanak a hivatalban lévő republikánus elnök ellen.
A Demokrata Párt igencsak balra tolódott az elmúlt években,
ez pedig megnövelte a kommunisztikus elképzeléseiről ismert Bernie Sanders esélyeit, aki négy éve Hillary Clinton legnagyobb kihívója volt. De képben van még Joe Biden korábbi alelnök – akit ukrajnai korrupciós ügyek tépáznak – és belépett a harcba Michael Bloomberg New York-i milliárdos is, aki gyakorlatilag Sanders teljes antitézisét jelenti. Trump esélyeiről és a kampányról is sokat elmond majd, hogy végül ki lesz a demokraták elnökjelöltje.
Akiről minden lepereg
Trumpot gyakorlatilag azóta próbálják megbuktatni ellendrukkerei, mióta bejelentette indulását a jelöltségért. Akkor azt mondták, hogy félidő környékén elvérzik a küzdelemben. Aztán, amikor a Republikánusok hivatalos jelöltje lett, azzal jöttek, hogy esélye sincs Clinton ellen. Aztán amikor elnök lett, azt számolgatták, hogy hány nap, hét, hónap múlva bukik majd meg.
Most viszont már biztos, hogy Trump kitölti mandátumát, sőt, népszerűsége az elmúlt hónapokban csak növekedett.
Nem fogott rajta sem a választásokba történő orosz beavatkozást vizsgáló Mueller-jelentés, sem a mostani impeachment eljárás (sőt, népszerűségi indexe növekedett az eljárás kezdete óta). Az év második felének nagy kérdése, hogy tanultak-e ebből a demokraták és másképp kampányolnak-e majd Trump ellen.
Egy biztos, ha Trump megkezdheti második ciklusát, végleg kisöpörheti Washingtonból az elmúlt 30-40 év politikai elitjét és megvalósíthatja 2016-ban kitűzött céljait.
