A világ több pontján katonáknak kell védeni az imádkozó keresztényeket

A nemrég bemutatott Budapest-jelentés a keresztényüldözésről című kötet megerősíti, hogy a keresztény a legüldözöttebb vallás a világon. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem már tíz éve foglalkozik a biztonság és a vallás kapcsolatával.

A Budapest-jelentés a keresztényüldözésről című kiadvány sorra veszi a világ azon helyeit, ahol a keresztények üldözésnek vannak kitéve vagy elnyomásban élnek és arra is választ keres, hogy milyen jogalkotási gyakorlatokra lenne szükség ezen közösségek védelme érdekében, vagy mit tehetnek maguk a vallási közösségek, hogy előmozdítsák a keresztények biztonságának ügyét.

Több neves egyetem is foglalkozik a biztonság és a vallás aspektusával

Ujházi Lóránd katolikus pap, kánonjogász, biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában elmondta; ahhoz, hogy egy ilyen kötet megszülessen, szükség van kutatóbázisra. Nyugat-Európában, az Amerikai Egyesült Államokban olyan komoly egyetemek foglalkoznak a témával, mint Georgetown, a Lueveni Katolikus Egyetem, vagy a Pápai Keleti Intézet. Ujházi Lóránd hozzátette, ezek a kutatóbázisok a vallás és a biztonság aspektusaival foglalkoznak, ennek keretében pedig az üldözött közösségek, azon belül is az üldözött keresztény közösségek életének, helyzetének, hagyományainak, filozófiájának, teológiájának, jelenlegi biztonsági helyzetének vizsgálatával.

Tíz éve foglalkoznak a témával a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa felhívta a figyelmet arra, hogy körülbelül tíz évvel ezelőtt kezdődött el a vallás és biztonság témakörének feltárása a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és annak elődintézményében, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. Hozzátette, az egyetem akkori és mostani vezetőségének javára el kell elmondani, hogy felismerték, hogy egy

fontos szegmense a biztonságnak a vallási aspektus is.

Amikor létrejött az új államtitkárság, amelyik kifejezetten az üldözött keresztény közösségekkel foglalkozott, felkérte az egyetemi kutatóbázist, hogy működjenek együtt több tudományos kutatásban is – tette hozzá Ujházi Lóránd. Kiemelte: ennek az együttműködésnek az eredménye, hogy immár második éve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatócsoportja szerkeszti és állítja össze az említett kötetet.

A katonai erők biztonságos környezetet teremtenek

Padányi József vezérőrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese kiemelte, a válságkörzetekben a katonai erők azért vannak jelen, hogy megteremtsék a biztonságos környezetet és fenntartsák abból a célból, hogy a kirendelt, segítséget nyújtó civil szervezetek hatékonyan tudják végezni munkájukat. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese szerint ez nem jelenti azt, hogy egy

katonai egységnek a válságkörzetekben mindenkivel együtt kell működnie.

Hozzátette, optimális esetben természetesen így van, viszont a helyzet súlyossága miatt súlyozni kell a szereplők közt.

Padányi József vezérőrnagy felhívta a figyelmet: a katonai erők arra törekszenek, hogy a műveletek megváltozott jellege miatt minden szabad kapacitásukat tudják aktivizálni annak érdekében, hogy megteremtsék a biztonságos környezetet a keresztény közösségek számára.

Tiszteletben tartják a partnerek érzékenységét

A vezérőrnagy kiemelte; a katonai erők különös figyelmet fordítanak arra, hogy tiszteletben tartsák a partnerek érzékenységét, hiszen a legtöbb esetben a lakosság fenntartásokkal kezeli az egyenruhát és a fegyvereket. Hozzátette, csapatával igyekeznek mindet megtenni azért, hogy már a felkészülés ideje alatt csökkentsék ezt a távolságot. Ennek érdekében képzéseket tartanak, együttműködési megállapodásokat kötnek.

Magyarország számos régióban jelen van, többek közt Koszovóban, Bosznia-Hercegovinában, Afganisztánban, számos olyan válságkörzetben, ahol napjaikban is felmerülnek a keresztényüldözéssel kapcsolatos problémák – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese. Padányi József hozzátette, a magyar katonák igyekeznek arra koncentrálni, hogy segítsék azokat a segélyszervezeteket, akik tenni akarnak a válság megszüntetéséért. Kiemelte, nem csak arról van szó, hogy a magyar katonák megteremtik a biztonságos környezetet, hanem arról is, hogy a szabad kapacitásukkal segítenek visszaállítani az infrastruktúrát, a mindennapi élethez szükséges feltételek megteremtését.

Forrás: hirado.hu, Kossuth Rádió

Kiemelt képünk Szíriában, egy keresztény templom bombázását követően készült. Forrása a Facebook.