Orbán: Törökország nélkül nem lehet megállítani a migránsáradatot

Törökország nélkül nem lehet megállítani a Magyarország és Európa felé tartó milliós migránsáradatot, ezt azonban az ellenzék nem tudja felfogni, nem akarja megérteni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, miután előző nap Budapesten tárgyalt Recep Tayyip Erdogan török elnökkel.

Magyarország a Berlin-Moszkva-Isztambul háromszögben éli az életét

A kormányfő azt mondta: a bevándorláspárti erőknek érdekük, hogy eltávolítsák Erdogan elnököt a székéből, mert ha Törökországban nincs erő, egyensúly, biztonság, kiszámíthatóság, rend, akkor nem fogják megállítani a migránsokat, és megvalósul „a bevándorláspárti erők álma”, milliós tömegben érkeznek majd migránsok Európába. Soros György ezt meg is írta a „híres tervében”, amely szerint évi egymillió migránsra van szüksége Európának – tette hozzá.

Amíg azonban Erdogan Törökország elnöke, és Európa meg tud vele egyezni, ő pedig így nem Európa, hanem Szíria felé nyitja a kapukat a migránsok előtt, addig „mi biztonságban vagyunk”

– hangsúlyozta Orbán Viktor.

A kurdok ügyében megjegyezte:

Magyarország jelentős pénzügyi, katonai támogatást nyújt az Irakban élő kurdoknak.

Azzal kapcsolatban, hogy a napokban Vlagyimir Putyin orosz elnök és Heiko Maas német külügyminiszter is Budapesten járt, a miniszterelnök úgy fogalmazott: Magyarország a Berlin-Moszkva-Isztambul háromszögben éli az életét, a magyar kormányoknak pedig az az érdekük, hogy ez a három nagyhatalom érdekelt legyen a magyarok sikerében.

Meg kell találni a kölcsönös tisztelet alapján a kölcsönös érdekeket, és jobb olyan államközi viszonyokat kialakítani, hogy mindkét fél úgy érezze, a másik nem fenyegeti az ő biztonságát

– tette hozzá.

Úgy értékelt:

a magyar közvélemény inkább támogatja a nemzeti alapú külpolitikát, amely úgy szól, „merjünk magyarok lenni”, a magyar érdekek szerint kell eljárni.

A korábbi, kisebbrendűségre épülő külpolitikával szemben a mostani sokkal inkább összhangban van a magyarok ösztönvilágával – fogalmazott.

Egyúttal megköszönte a budapestieknek, hogy tudomásul vették a „diplomáciai nagyüzemmel” járó kényelmetlenségeket.

 

Ukrajna – Kárpátalja

A kárpátaljai magyarokról szólva a kormányfő kijelentette:

egy olyan magára hagyott, nehéz helyzetben lévő népcsoportról van szó, amely joggal tart igényt a mindenkori magyar kormány támogatására.

Megjegyezte: Ukrajna aláírt a NATO-val egy szerződést, amely szerint közeledni akar a katonai szövetséghez, és abban vállalta, nem csökkenti a területén élő kisebbségek jogait. Az ukránok azonban ezt nem teljesítik, de ez nem csak egy magyar ügy, itt a NATO belső szilárdságáról van szó, így a magyar kormány a NATO összetartó ereje mellett is kiáll, amikor fellép a kérdésben – magyarázta,

bizakodását fejezve ki ugyanakkor, hogy Volodimir Zelenszkij új ukrán elnök politikája nem lesz magyarellenes.

 

Momentum és a román elnök támogatása

Azzal kapcsolatban, hogy Fekete-Győr András

Momentum-elnök nem a magyar, hanem a liberális párti román jelöltet támogatja a román elnökválasztáson,

a miniszterelnök azt mondta: ez az SZDSZ gondolkodására, a nemzetközi kozmopolita életszemléletre épülő külpolitika. Ezzel szemben „a mienk nem ilyen, mert mi nemzeti alapokon állunk” – szögezte le.

 

EU-s költségvetés

A következő hétéves EU-s költségvetésről Orbán Viktor úgy foglalt állást: a magyar álláspont szerint indíthatók új politikák, de nem a régiek rovására, azokat meg kell tartani.

A miniszterelnök egyébként arra számít, hogy a 2020 második félévében esedékes német EU-elnökség alatt születhet meg a következő uniós büdzsé.

 

A budapesti városháza táján

Azzal összefüggésben, hogy az új főpolgármester, Karácsony Gergely szerdán részt vett a kormány ülésén, kifejtette: az önkormányzati választáson a kormánypártok – noha összességében megnyerték a választást – érzékeny veszteségeket szenvedtek, az ellenzék ennek ellenére továbbra is „diktatúrásdit” játszik. „Szerencsére a főpolgármester látogatásán nem történt ilyesmi” – fűzte hozzá.

A kormányfő szavai szerint az elmúlt kilenc év – Tarlós István főpolgármestersége – aranykornak tekinthető a főváros életében, Budapest és a kormány meg tudott egyezni a fejlesztésekről.

„Budapest a nemzet szíve, a nemzet fővárosa is, olyan, mint a zsidóknak Jeruzsálem”

– fogalmazott.

Most azonban kurzusváltás történt Budapesten,

„visszajött a régi baloldali kormány összes embere lassacskán”, akik egy más szemléletet képviselnek, mint amit Tarlós István vallott

– mondta.

Kifejtette: a kormányülésen tizenöt-húsz fejlesztésről is megkérdezte az új főpolgármestert, mi a szándéka, mert a kormány megegyezést szeretne ezek ügyében, és

„sok fájdalmas dolgot kellett lehúznom, nem volt kellemes ez a délelőtt a számunkra, álmokat kell feladni”.

Példaként említette a Városligetet mint az egész nyugati világ legnagyobb kulturális fejlesztési programját, amelyet „megakasztottak”, a főpolgármester ugyanis azt mondta, húzzák le a listáról a nemzeti galériára, a Magyar Tudomány és Innováció Házára, valamint a városligeti színház visszaépítésére vonatkozó terveket.

Kellemes meglepetésnek nevezte, hogy a kommunisták által felrobbantott Regnum Marianum templom visszaépítésével kapcsolatban „megengedő” volt Karácsony Gergely.

A budapesti atlétikai vb ügyében a városvezető azt kérte, a hónap végéig várjanak, ám a nemzetközi szövetséggel november 15-éig dűlőre kell jutni – mondta a miniszterelnök, aki reménykedik, hogy ebben a kérdésben megváltozik a fővárosi közgyűlési álláspont.

Azt is megjegyezte, hogy László Imre XI. kerületi DK-s polgármester szerint szuperkórház sem kell.

„Itt még futnék egy-két kört, mert nehezen tudom elképzelni, hogy abból a programból, amely úgy indult, stadionstop, abból kórházstop legyen”

– fogalmazott.

 

A magyar turizmus

Végül a turizmusra kitérve azt mondta:

„Magyarország magyarabb ország, mint volt, sokkal inkább vállalja önmagát, mint korábban, ezért érdekesebbé váltunk a világ számára is”.

MTI