Légtüneménytan – Kísérjen el a kapuig, az örök nyugodalomig

Talán sokunknak lehet személyes tapasztalata az, amikor otthonunkból utolsó útjára viszik valamelyik kedves halottunkat. A legerősebbnek vélt hitet is megpróbálja ez a pillanat.

A régiségben és a hagyományban mindent természetes, szerves módon körbeölelt, átjárt a zene, és nem volt ez másként azokban a fájdalmas órákban sem, amikor halottainkat egykor elkísértük utolsó útjára.

Népzenegyűjtőinknek és az általuk megmentett dallamokat életre keltő muzsikusoknak köszönhetően ma is szólnak még vigasztalásul a ránk maradt halottkísérő dallamok, ezekből gyűjtöttünk össze halottak napjára egy csokrot.

Gyimesi halottsirató – Ökrös Csaba

 

Halottkísérő Bethlenből (Beszterce-Naszód megye, Erdély) – Csík Zenekar

 

Mezőségi (magyarpalatkai) halottkísérő – Muzsikás

 

Élet-halálkapu – csángó halottkísérő zene – Kárpát Möbius

 

Megszabadultam már – Pereg, Pest megye – Herczku Ágnes

megszabadultam már
én a testi haláltól
és megmenekedtem
minden nyavalyáimtól
bűntől és ördögtől
ez csalárd világtól
az örök kárhozattól

lelkemet ajánlom
a hatalmas Istennek
és testemet hagyom
ő anyjának a földnek
ez világot pedig
az én feleimnek
még őbenne élőknek

Gyászba borult Isten csillagvára (Pereg, Pest megye)

gyászba borult Isten csillagvára
függönyt vont a mennynek ablakára
jaj mikor két szívnek meg kell válni
keserűvé szok a méz is válni

 

Vasilie drágám „Şi Vasilie dragu’ meu” – mezőcsáni román halottkísérő – Ianosi Victoria

Vasilie drágám, Vasilie drágám ne sajnáld a világot
Mert most elmész és a világ marad

Egye meg a tűz ezt a világot
Jaj, milyen keserű a maradóknak milyen keserű a maradóknak

Gyertek emberek, énekeljük meg
Hogy mától nem a miénk

Énekeljük meg minden jóval
Mert nem követett el ellenünk semmi rosszat

Rosszat nem csinált senkinek
Annyi jót tett, amennyit tudott

Gyertek emberek megbocsátásra
Mert jár ez neki

Ma a mi házunknál van
Holnapra maguknál van

Ma még otthon van
Holnapra már fent vigyáznak rá

 

Elment a madárka – kalotaszegi és gyimesi keserves – Muzsikás

Elment a madárka
Üres a kalitka
S azt üzente vissza
Visszajő tavaszra
S azt üzente vissza
Visszajő tavaszra

S ha tavaszra nem jő
Búzapirulásra
S ha még akkor sem jő
Szőlőlágyulásra
S ha még akkor sem jő
Tudd meg sohasem jő

 

Fehér galamb szállt a házra – mezőségi (buzai) halottkísérő – Zsikó Zsuzsanna

fehér galamb szállt a házra
édesanyám isten áldja
köszönöm hogy fenntartottál
tűztől víztől ápolgattál

édesanyám dugjon el
jön a halál vigyen el
bevisz-e a kiskertjébe
egy tő szegfűtő elejébe

s a szegfű elhervadott
és a halál megkapott
jól tudom hogy fáj a szíve
de azért csak isten vele

kísérjen el a kapuig
az örök nyugodalomig
húzzátok a harangokat
hogy a hegyek hasadjanak

húzzátok a harangokat
hogy a hegyek hasadjanak
s húzzátok meg erősebben
hasadjanak sebesebben

 

Jól esik a bús szívnek – Szék Szolnok-Doboka megye – Szalóki Ági

Jól esik a bús szívnek,
Hogyha panaszolhat,
Ha a maga bújából,
Másoknak is adhat.

Ó én édes galambom,
Ó jaj, hogy szeretlek,
Százezerszer napjában,
Én megemlegetlek.

Még éjjel is álmomban
Képedet ölelem,
De amikor ébredek,
Csak hűlt helyed lelem.

Az eredeti, 1941-es széki gyűjtés során rögzített felvételen Ungvári Mártonné Prózsa Zsuzsa énekel.

 

Elmegyek, elmegyek – mezőmadarasi halottkísérő – Boglya Népzenei Együttes

Elmegyek, elmegyek jó messzire
Nem leszek senkinek a terhére
Nem írok levelet, nem is üzenek
Lesz még tavasz, lesz még nyár, de én nem leszek.

Azt gondolod, azt gondolod, babám bánom,
Hogy te tőled, hogy te tőled el kell válnom.
Elválásom csak egy álom,
Szívemet másnak ajánlom

Kívül égek, kívül égek, belül fázom
De messze vagy, de messze vagy, édes párom
Küldj messziről vigasztalást,
Tudom, hogy te sem szeretsz mást

Jaj, de csöndes, jaj, de csöndes eső esik
Halálomat, halálomat sokan lesik
Azért lesik halálom,
Vegyék el a galambom

Erdő, erdő, erdő, erdő, de kerek vagy
Édes rózsám, édes rózsám, de messze vagy
Ha az erdőt levághatnám,
Édes rózsám megláthatnám

 

A halottkísérés élő hagyománya – Tanítványok muzsikálnak 2013-ban Halmos Béla temetésén

Halmos Bélától (+67), az ötödik évtizedébe lépett táncházmozgalom első prímásától búcsúztak a barátok, a népzenészek és táncházasok. Halmos Béla Széchenyi-díjas népzenész, népzenekutató, hegedűtanár volt, a magyarországi hangszeres népzenei és táncházmozgalom egyik elindítója, a Sebő Együttes egyik alapító tagja, 1990-től a Kalamajka zenekar prímása. Aktív részt vállalt az Táncházarchívum, majd a Hagyományok Háza megalapításában, ott volt a Zeneakadémia Népzenei Tanszékének létrehozásánál is.

Úgy elmennék, ha mehetnék
Ha szabad madár lehetnék.
Úgy elmennék, ha mehetnék
Ha szabad madár lehetnék.
Szabad madár nem lehetek
Babám hozzád nem mehetek.
á,lá -…

Anyám, anyám, édesanyám,
Ne kiálts több átkot reám!
Anyám, anyám, édesanyám,
Ne kiálts több átkot reám!
Kiáltottál már eleget,
Az se fogott meg engemet.
á lá…

Fotó: pixabay.com

Iratkozzon fel hírlevelünkre