Jobb szűrni, mint…

Azt, hogy miként érjük el egészségünk megtartását, jobbítását, a betegségek időben történő felismerését, és hogyan tudjuk a megfelelő gyógyítást megtalálni, abban az orvostudomány is segít. Nekünk keresztény embereknek szent kötelességünk és egyéni felelősségünk, hogy magunk és mások egészségére figyeljünk, nagy gondossággal megtegyünk minden tőlünk telhetőt érte.

Szűrésekről általában

Ha szűrésről beszélünk, akkor a középkorú és idősebb generációknak legtöbbször a tüdőszűrés jut először eszébe. Ez a tuberkulózis, vagyis a TBC szűréséhez kapcsolódik, amikor a XX. században fertőzéses terjedés miatt nagyon sok ember betegedett meg, járványok alakultak ki. Ez a betegség már jóval korábban ismert volt, de sem a szűrésre, sem az időbeni felfedezésre, sem pedig a gyógyításra nem voltak meg a tudomány módszerei, vagy előállításuk és hozzáférhetővé tételük a nagy számú beteg miatt nehéz és időigényes volt.

A mai fiatal felnőttek találkozhattak már újszülött koruk óta a rendszeres orvosi és védőnői szűrővizsgálatokkal, de a pályaválasztáshoz, a munkahelyi alkalmassághoz is ma már számos szűrővizsgálat után kapunk orvosi támogatást, nem beszélve arról, hogy vannak munkahelyek, ahol évente vagy még gyakrabban rendszeres ellenőrzéseket írnak elő az egészség védelmében, a munkaerő munkaképességének megtartása érdekében.

Sokan pedig maguktól járnak rendszeres szűrővizsgálatokra, hiszen fontos számukra, hogy jól érezzék magukat testben, lélekben egyaránt. Az idős kori szűrések jelentőségéről már olvashattak. Fontos, hogy minél jobb állapotban tudjuk életünket minél teljesebben megélni. A gyermektervezésben mindkét szülőnél, a várandósság idején az édesanyánál és a magzatnál is megvannak az előírt, tudományosan megalapozott vizsgálatok a jövő generáció egészsége érdekében.

És visszaértünk az élet kezdetéhez, hiszen a születéstől 18 éves korig szintén rendelkezésre áll a szűrővizsgálatok rendszere különböző életkorok szerint.

Az állam, a gazdaság, az egészségügy, a helyi közösségek, a családok és az egyes emberek is érdekeltek abban, hogy az egészség megőrizhető legyen, mert ez erőforrás, mindennek az alapja. Az egészséget veszélyeztető állapotok megszüntetése és a betegségek minél korábbi kiszűrése, gyógyítása, helyreállítása, a további állapotromlás lassítása, megállítása minden ember feladata, de ebben támogatásra, segítségre szorul, amit részben az egészségügytől, részben a többi területtől és az élet számos szereplőjétől kaphat meg.

Az egészséghez való jogot az Alkotmány rögzíti. Az Országgyűlés 1997-ben megalkotta az egészségügyről szóló CLIV. törvényt, amelyben az egészségi állapot megőrzésének és javításának összetett feltételrendszerét határozza meg. Ennek végrehajtását több más jogszabály támasztja alá.

Az egészség érték, sőt erőforrás

Az egészség az emberek életminőségének és önmegvalósításának alapvető feltétele, amely döntő hatással van a családra, a munkára és ezáltal az egész nemzetre. Az egészségi állapot javításának elsődleges eszköze az egészség fejlesztése, védelme és a betegségek megelőzése. Mindannyiunk felelőssége és feladata az egészség megóvása, és mielőbbi visszaállítása.

Minden embernek saját egészségi állapotáért a tőle elvárható módon felelősséggel kell tennie az egészsége érdekében, tartózkodni minden olyan magatartástól és tevékenységtől, amely a saját, a családtagjai, egy másik ember, közösség egészségét veszélyezteti. Az állam az egészségbiztosítás rendszerében megelőző és gyógyító ellátásokat és sokféle szűrővizsgálatot biztosít.

Miért jó a szűrés, miért éri meg az egészégügynek és a társadalomnak szűrni?

Ha nem vagyunk egészségesek, nehezebben boldogulunk az életben, segítségre, ellátásra szorulunk, rövid vagy hosszabb időre, esetleg egy életen át. Fontos tehát, hogy amennyire csak lehet megelőzzük a betegségeket. Minél jobb eséllyel tudjuk az egészséget helyreállítani, ennek a kiadásai is jóval alacsonyabbak, mint a már súlyos, szövődményekkel terhelt, kiterjedt betegséget meggyógyítani vagy hosszú éveken, esetleg egy életen át kezelni, és az élet megőrzéséért küzdeni. Minél később és minél súlyosabb állapotban fedezzük fel a betegséget, annál több pénzügyi és emberi erőforrást igényel az ezzel való foglalkozás.

A cél, hogy mielőbb fel lehessen ismerni, hogy valami nincs rendben. Egyes életkorokban, bizonyos körülmények (gyermekközösségek, munka, sport, lakhatás, környezeti tényezők, fertőzések, járványok) között nagyobb lehet a kockázat vagy a megbetegedés esélye, súlyossága. Egyes betegségek családban vagy a népesség nagy részében halmozódhatnak, így ez alapján is felmerül a szűrés indoka. A betegségek nemcsak korlátozzák addigi életünket, de ezzel egy időben fájdalommal, bizonyos képességeink megromlásával vagy elvesztésével is járhat. Vannak betegségek, amelyeket akaratunk ellenére is átadhatunk másoknak, például genetikai (öröklött) betegségek formájában vagy fertőzéses úton.

A sokféle szűrővizsgálat átláthatósága érdekében e törvény szellemiségében tekintjük át a szűrővizsgálatok rendszerét

Szűrővizsgálatok a lakosság széles körében végezhetők életkorhoz kötötten, illetve fertőző megbetegedésekkel kapcsolatosan, valamint egyes krónikus, nem fertőző betegségek esetében.
Felmerül a kérdés, hogy mit és mikor érdemes szűrni?

• ha a szűrt betegség gyakori, illetőleg súlyos egészségkárosító hatású és szűrővizsgálattal panaszmentes szakaszban kimutatható,
• ha a szűrővizsgálat várhatóan eredményes és egyszerűen kivitelezhető,
• ha a szűrést követő hatékony gyógykezelés alkalmazásának feltételei adottak.
Milyen típusú szűrések vannak?
• 0-18 év között vannak kötelező szűrővizsgálatok. A szűrővizsgálatra kötelezett kiskorú személy részvételéről a szűrővizsgálaton a törvényes képviselő köteles gondoskodni.
• Alkalomszerű (un. opportunisztikus) szűrések: a kezelőorvos a rutinszerű ellátás során (pl. ha valamilyen problémával, vagy kéréssel felkeressük a háziorvost) felhívja a figyelmet az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok szükségességére, elvégzi a képesítésének megfelelő vizsgálatokat, vagy beutalóval más egészségügyi szolgáltatóhoz irányítja.
• Célzott, szerevezett szűrővizsgálatról beszélünk, ha az emberek koruk, nemük vagy egyes kockázati tényezők megléte miatt veszélyeztetett csoportba tartoznak, illetve egyes népbetegségek felderítésén re irányul. A szervezett lakossági szűrés nagy létszámú csoportokat érint, célzott szűrővizsgálaton való részvételre a szűrés céljának, idejének és helyének pontos megjelölésével, közérthető és mindenki számára hozzáférhető módon hívják fel az érintett csoportok figyelmét. Amennyiben a szűrésre valamely környezeti tényező következtében veszélyeztetett csoportban kerül sor, a szűrés céljáról, idejéről és helyéről az érintetteket egyénileg is értesítik, meghívják.

Magyarországon a következő szervezett vizsgálatok érhetők el:

• Emlőszűrés: 45-65 év közötti nőknél 2 évente mammográfiás vizsgálattal.
• Méhnyakszűrés 25-65 év közötti nőknél háromévenkénti citológiai vizsgálattal (méhnyakszűrésre kenetvétel előzetes tájékozódás után a védőnői ellátásban is van lehetőség).
• Vastagbélszűrés 50-70 év közötti férfiak és nők székletből rejtett vér laboratóriumi kimutatásával.
A szűrésre meghívott személy ezekről a vizsgálatokról a meghívó levélen, a háziorvosnál és a vizsgálatok előtt a szakemberektől is részletes tájékoztatást tud kapni.
Az eredmény fontos, de még nem diagnózis! Az eredménytől függően előfordulhat, hogy további vizsgálatra, vagy részletes kivizsgálásra van szükség a betegség kizárása, vagy pontos megállapítása érdekében.

Nem kötelező, de ajánlott szűrési lehetőségek: milyen életkorban, mit érdemes szűrni?

• Vérvétel (laborvizsgálat) 25-30 év felett 1-2 évente
• Urológiai vizsgálat (prosztata) 50 év felett Évente, családi halmozódás esetén korábban
• Szemészeti vizsgálat (zöldhályog) 40 év felett 2 évente panasz nélküli páciensek esetén, amennyiben a családban előfordult zöldhályog, akkor évente javasolt
• Bőrgyógyászati vizsgálat (melanoma, anyajegy) Nem kötött korosztályhoz 2-3 évente negatív családi anamnézis esetén, ha felmenők között előfordult, akkor fokozottabb figyelmet igényel, évenkénti vagy sűrűbb szűrés
• Szívultrahang, terheléses-EKG 40 év felett évente
• Csontsűrűség mérés – nőknél 65 év felett 1-2-3 évenként (általános állapottól és rizikófaktoroktól függően), csontritkulásellenes kezelés hatékonyságának mérése évente!
• Csontsűrűség mérés – férfiaknál 70 év felett.

További részletesebb információk:
• A szűrővizsgálatok rendszeréről az 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szór rendeletben tájékozódhatnak részletesebben.
• A gyermekek 0-7 éves kori szűrővizsgálatairól a www.koragyermekkor.hu oldalon
• 26/1997. (IX. 3.) NM r. az iskola-egészségügyi ellátásról
• 26/2014. (IV. 8.) EMMI rendelet a várandósgondozásról
• 49/2004.(V. 21.) ESzCsM r. a területi védőnői ellátásról

„Kérlek tehát benneteket, testvérek, Isten szent irgalmasságára,
hogy adjátok testeteket élő, szent, Istennek tetsző áldozattal.
Ez legyen a ti ésszerű istentiszteletetek.”
(Rom 12.19)

Várfalvi Marianna
egészségrovat-szerkesztő

Kérdéseivel, javaslataival keressen bennünket bizalommal az alábbi e-mail címen: egeszseg@vasarnap.hu