Palota helyett irodaépület – a CEU bécsi campusán jártunk
Az épület első ránézésre nem olyan, mint amilyenre számítottunk, de a Quellenstrassén található ingatlan az elmondások szerint egyelőre átmeneti megoldást jelent az egyetem számára addig, amíg az Otto Wagner Spital alkalmassá nem válik a befogadásra. Bécs multikulti negyedében, többnyire a Balkánról és Ázsiából származó diákokkal működik az intézmény, de a „bécsi képzés” Budapesten kezdődik, és ott is ér véget.
Szerettünk volna bejutni az ígért kastély helyett (Otto Wagner Spital) a Bécs multikulturális külkerületében található épületbe, ellenben már a portán elakadtunk, ugyanis a belépés kártyás rendszerrel működik. A bejáratnál arról tájékoztattak bennünket, hogy legközelebb előzetesen, elektronikus formában kell igényt benyújtani ahhoz, hogy regisztrálni tudjunk – ennek ellenére készséggel próbáltak találni valakit, aki esetleg engedélyezhetné a belépést, de nem találták az illetékest.
Az egyetem épületének aljában működő büfénél legnagyobb meglepetésünkre „szia”-val köszöntöttek. Az ott dolgozó pincérek magyarok, és a kávénk kifizetése után nagyon kedvesen útbaigazítottak egy, a büfében ülő magyar hallgató felé. 
Szerencsére Bálint nyitott volt a kommunikációra. Vele ellentétben sok külföldi hallgató nem szeretett volna nyilatkozni, elutasított bennünket, miután kiderült, hogy egy keresztény-konzervatív szemléletű laptól érkeztünk.
De vissza Bálinthoz, aki idén kezdte a két éves mesterképzést. Elmondása szerint december végééig tanulnak Bécsben, a második félévre visszajönnek Budapestre, majd a második évet ismét az osztrák fővárosban fogják abszolválni. A hallgató szerint ez egy tesztidőszak, amely alatt megvizsgálják, mennyire tudják belakni a helyet, illetve a későbbiek során min kell majd javítani, változtatni. Mint mondja, csak a társadalomtudományi szakok érkeztek Ausztria fővárosába, a hallgatók alig harmadát érintette a változás.
Az egyetemre azért esett a választása, mert szeretett volna egy kompromisszumot a nemzetközi és hazai lét között. A CEU körüli események nem befolyásolták döntését, szerinte
a „lex CEU” inkább reklámot adott az egyetemnek,
korábban kevésbé ismerték Magyarországon.
Úgy gondolja, a költözés az általános érzelmi állapotot befolyásolja a tanév során, sok kellemetlenséggel jár az, hogy az első hónapot Budapesten töltötték, utána Bécsbe kellett menni, majd később újra a magyar fővárosban folytatják a tanévet.
Tehát az idei, nagy hévvel beharangozott „bécsi képzés” valójában Budapesten kezdődik, és ott is ér véget. Ráadásul azok, akik idén kezdték a képzést, még magyar-amerikai diplomát vehetnek majd kézhez, osztrák akkreditációt csak később szerez a CEU.
Ellenben tévhitnek tartja, hogy az órákat áthatnák az ideológiai nézetek, bár azt hozzátette, jelenleg jobban foglalkoztatja a vezetőket a költözés és az adminisztráció, mint a tanév, „akadnak még bukkanók”. 
Az elszállásolás is megbonyolítja a dolgokat, „a CEU-nak van egy diákszállója Budapesten, ami mindenkinek jól jött, összehozta a csapatot. Bécsben más, mindenkinek magának kell megoldania a lakhatását” – mondta Bálint. Egyelőre nincs az egyetemnek saját kollégiuma Ausztriában, így a CEU pillanatnyilag csak egy kis támogatással tudja segíteni a diákok kollégiumi elszállásolását, ez szerinte mindenkinek befolyásolja a költségvetését, hogy a kinti kiadások másfélszer vagy akár kétszer drágábbak, mint itthon. Míg tehát Budapesten rendelkezésre állt a kollégium, Bécsben egyelőre még csak nem is nyitottak hasonlót.
Bálint úgy tudja, a jelenlegi épület csak átmeneti, öt-hat éven belül az Otto Wagner Spital készül befogadni az egyetemet, amely „jóval magasabb színvonalú környéken lesz, mint most” – mondta a hallgató. Hozzátette azt is, az ígéretek szerint ott nem mindennapi campusa lesz az egyetemnek, amerikai mintára fogják kialakítani. Szerinte
nem adják oda akárkinek ezt az épületkomplexumot.
A hallgatók összetételét tekintve az egyetem nagy mértékben nemzetközi, Bálint mindössze a negyedére saccolta a magyar diákok számát.
– Kifejezetten kevés a nyugat-európai, ellenben sok kelet-európai van, rengetegen jönnek Ázsiából, Törökországból és Oroszországból – mondta a hallgató.
Christian szintén elsőéves hallgatója a CEU-nak, Amerikából érkezett. Véleménye szerint is több orosz, török, kelet-európai, illetve ázsiai diák van az egyetemen, mint nyugati fiatal. Tisztában van a Magyarország és a CEU közti konfliktussal, de választását inkább szakmai okok határozták meg és az, hogy Európában tanulhasson.
Nehézségként szintén a lakhatást emelte ki, hiszen egyaránt kell szállást intézni Budapesten és Bécsben. Ez azonban nem csak a hallgatók életét nehezíti meg, az ott dolgozó IT-szakemberekét is. Egyikük elmondása szerint mind magyarok, és egyaránt elvégeztetik velük a munkát a budapesti és bécsi campuson is.
Tehát a hallgatók elmondása alapján a CEU jelenleg még mindig Budapesti bázissal üzemel, hiszen az idén beiratkozó fiatalok Magyarországon kezdik és fejezik is be a tanévet, valamint a szakok jelentős részének oktatása még továbbra is kizárólag a budapesti campuson folyik. Továbbá megkérdőjelezhetjük azt is, hogy a Közép-európai Egyetem a jórészt Ázsiából érkező hallgatók után mennyire nevezhető európainak…
