Hatalmas templom romjait tárták fel a Szentföldön
A helyszínen talált görög nyelvű mozaikfelirat szerint egy titokzatos „dicsőséges mártír” emlékének szánták a hatodik században emelt templomot, amelynek padlózatát gazdag mozaikdíszítés, ablakait pedig üveg borította.
Az ókori római bazilikák építészeti jegyeit hordozó templomot I. Jusztinianosz bizánci császár uralkodása alatt (527-565) építették, majd tovább bővítették az 574 és 582 között uralkodó II. Tiberiosz császár által adományozott pénzből.
A Jeruzsálemtől harminc kilométerre, nyugatra fekvő Bét-Semes város új, Ramat Beit Semes negyedében egy lakópark építésekor bukkantak az ősi templomra. Ezen a helyen már három éve dolgoznak az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakemberei a leletek mentésén.
A templom a régészek szerint a muzulmán hódítás korai időszakában, vagyis a hetedik század első felében is népszerű zarándokhely maradt, erre utal a kriptában talált, korai iszlám korszakból származó 300 agyaglámpa. Ez a tény újabb adalékot szolgáltat a tudósok vitájához arról, hogy mennyire volt erőszakos és hirtelen a Szentföld meghódítása, és az ott élők muszlim hitre térése.
A templom központi hajóját két mellékhajó szegélyezi. A padlózatot bonyolult, növényeket, madarakat és geometriai mintázatot tartalmazó mozaikok díszítették, a falakat pedig színes freskók ékesítették.
A vallási célokat szolgáló épületegyüttes több mint 1500 négyzetméteres területen fekszik, a főépülethez további kiegészítő tereket is kapcsoltak, köztük a bejárata előtt egy nagy udvart.
A bazilika és az udvar is sokkal nagyobb a Szentföldön eddig megtalált bizánci emlékeknél Benjamin Storchan, az IAA igazgatója szerint. A kutatók az udvaron egy teljesen épen maradt görög feliratra bukkantak, amely szerint ezt a szent helyet az „endoxo martis”, vagyis a „dicsőséges mártír” emlékének szentelték.
– Nem tudjuk, hogy ki volt ez a mártír, de a templom és a feliratok alapján nagyon fontos személy lehetett – nyilatkozta Storchan. – Nincs értelme egy ilyen hatalmas építmény létrehozásának éppen ebben a völgyben, kivéve, ha ez a hely a mártír halálát vagy temetésének helyét jelöli – tette hozzá.
A szöveg szerint a templomot 542-ben építették fel, s fő létrehozóját és apátját Malkhosznak hívták. Azonban ez sem visz közelebb a mártír rejtélyéhez, mert a régész szerint ebben a korban ez egy gyakori sémi név volt.
Az oltár alatt szinte teljesen épen maradt kriptát is találtak, amely eredetileg a mártír relikviáit őrizte, s amelyhez két lépcsősor vezetett, hogy egyszerre föl-, illetve lefelé haladhassanak külön-külön, ami a zarándokok jelentős számára utal.
A kriptát valamikor márványlapok borították, de ezeket később eltávolították, és bevakolták a helyiséget. Egykori látogatók arab betűkkel szöveget írtak a falra, és egy halat – a kereszténység egyik ősi szimbólumát – rajzoltak. Egyelőre nem sikerült megfejteni a szöveget, de dolgoznak rajta.
A templom bejáratait nagy kövekkel lezárva találták, ami azt jelzi, hogy az épület utolsó gondozói tudták, hogy el kell hagyniuk azt, de volt idejük bezárni az ajtókat, és remélték, hogy visszatérhetnek majd.
A Dicsőséges mártírtemplomnak elnevezett bazilika legfontosabb leleteit kiállítják Jeruzsálemben áprilisig a Biblia Földje Múzeumban, ahol szerda estére tervezik a különleges tárlat megnyitását.
A templom területén nem szerepelt lakóház építése az eredeti tervekben, ezért mindössze néhány földalatti vezetéket és a csatornázást kellett átalakítani megtalálása után. A helyi hatóságok azt tervezik, hogy a régészeti feltárások lezárása után látogathatóvá teszik a bizánci templom maradványait.
MTI
Fotó: Jpost.com
