Az egészség idős korban is erőforrás
Az, hogy mennyi ideig és milyen egészségi állapotban élünk, számos dolog függvénye. Van, amin nem tudunk változtatni, és sok mindent a tudomány sem tud még megoldani, de nagyon sokat tehetünk azért, hogy az életminőségünk, az egészségi állapotunk a lehető legjobb legyen.
Az egészség nem csak a betegségek hiánya, hanem a testi, lelki, szellemi és szociális jóllét állapota, egyensúlyi helyzete. (Egészségügyi Világszervezet.)
Az életminőséget és az egészségi állapotot lehet objektív eszközökkel mérni, másokéval összehasonlítani, ami kultúráktól, korszakoktól, életkortól és iskolázottságtól is függ, valamint a társadalmi helyzettől is. Ennél sokkal fontosabb, hogy az egyes emberek hogyan értékelik saját élethelyzetüket és egészségi állapotukat.
Az idősödés folyamatának életszakaszai:
50-59 év: áthajlás kora
60-74 év: idősödés kora
75-89 év: időskor
90-99 év: aggkor
100 év felett: matuzsálemi kor
A mérlegelésnél, az értékelésnél ezzel a három szemponttal mindenki szembenéz: ki hány évesnek érzi magát (feel-age), ki hány évesnek néz ki (look-age), bizonyos tevékenységek végzése vagy folytatása iránti indíttatás, amely tevékenységek az idős korhoz köthetők, mint pl. egyes sportok űzése (do-age).
Az idősek számára (is) az egészséggel összefüggő életminőség legfontosabb elemei a következők: az egészség megléte (és a betegség, a fájdalom hiánya), a családhoz tartozás (szemben a magányossággal), mások segítése (és segítség megtapasztalása másoktól), a szeretet, az emberi kapcsolatok minősége, beszélgetés másokkal, valamint a belső és külső békesség megléte. 
Egyre tovább élünk
Az egyre hosszabb élettartam jelentős vívmánya a modern társadalmaknak, és már több évtizede egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az életmódnak, a természeti és a társadalmi környezetnek, valamint az egészségügyi ellátórendszernek. Az egészségtudatos, tevékenyen töltött időskor évei nemcsak az idős személy számára eredményez jobb életminőséget. Támogatást, segítséget jelent környezete számára is, amellyel aktívan hozzájárulhat a családi, közösségi élethez.
Az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development) 1998-ban megfogalmazta:
„az idős emberek képessé tétele arra, hogy minél tovább aktívak maradjanak a társadalomban és a gazdaságban. Ez azt jelenti, hogy meg kell kapniuk a lehetőséget arra, hogy szabadon döntsenek arról, mivel töltik a szabadidejüket: tanulással, munkával, pihenéssel vagy ápolás és gondozás igénybevételével.”
Mindenféle aktivitás fontos, nemcsak a gazdasági aktivitás, hiszen bármelyik lehet hasznos az egyén és környezete számára.
Az aktív időskor alapelvei az ENSZ és a WHO dokumentumai szerint
– Az időskorúakat számos jog illeti meg, mint pl. függetlenség, társadalmi részvétel, méltóság, gondoskodás, önkiteljesítés, de emellett kötelezettségük, hogy mindent megtegyenek az aktív életmód fenntartása érdekében;
– a szociális és egészségügyi rendszer prevenciós tevékenységét meg kell erősíteni, ami támogatja az öngondoskodási képesség minél tartósabb megőrzését;
– az idősek nem alkotnak homogén csoportot, sokféle szükségletük lehet;
– az idősekről való gondolkodás terén jelentősebb változást kell elérni a fiatalabb generációk részéről, melyhez jelentős mértékben járulhat hozzá a fiatalok, középkorúak és idősek egymás iránt megnyilvánuló felelősségének fokozása.
Az idősödés, az időskori szerepek értelmezése, jelentősége kultúra-, társadalom- és személyiségfüggő. A betöltött szerepek szempontjából az öregség két jellegzetes – általában egymást követő – szakaszát ismerjük:
A „társadalmi” öregség a gazdasági aktivitás megszűnése utáni időszak, amikor az egyén testi és szellemi erejének még teljesen vagy nagyrészt birtokában van. Fontos, hogy a jövedelemszerző tevékenység kiesését új feladatokkal pótolja, új célok megvalósításának érdekében mozgósítsa erejét.
A „biológiai” öregség velejárója a testi és szellemi hanyatlás, a tevékenységekben egyre több korlát, segítségkérés jelenik meg, kialakulnak vagy súlyosbodhatnak betegségek. 
Mi jellemzi ma az idős korúak helyzetét?
A mostani idős generációknak már egyre kevesebb gyermekük és egyre kevesebb unokájuk van, de már ők is kisebb gyerekszámú családban születtek. Kevesebb hozzájuk hasonló korú él környezetükben, többen szembenéznek az özvegységgel, a családi kötelékek, házasság meglazulásával, esetleges szétválásával. Csökken a testvérek, unokatestvérek, családtagok, barátok, valamikori osztálytársak száma.
Egyre kevesebb ismert személlyel tudnak kapcsolatba kerülni, támaszkodni rájuk, segítséget kérni. A családi és ismerősi kapcsolatok földrajzilag is eltávolodhatnak, többet kell utazni, kevesebb a fizikai együttlét, találkozási és élményszerzési vagy segítségnyújtási – kapási lehetőség. Az időskorúak munkaerőpiaci helyzete sokkal bizonytalanabb, nehéz leszakadni a formális foglalkoztatásból, és kis esély van arra, hogy szeretett munkájukat, megszokott munkahelyüket részben vagy teljes munkaidőben folytathassák, ameddig erre igényt és képességet éreznek.
A gazdasági-anyagi helyzet is megváltozik, újra kell gondolni a források függvényében a pénz beosztás és a felhasználás lehetőségeit. Lehetséges, hogy lakóhelyváltozást is mérlegelni kell az anyagi, családi vagy egyéb más szempontok szerint. Szembe kell nézni az érzékszervi változásokkal, a testi-lelki betegségekkel, a hivatalos ügyek egyre technicizálódott és automatizálódott, legtöbbször elszemélytelenedettebb intézésével.
Az idős korban felerősödik az értékrenddel, a világnézettel, a hittel és vallással kapcsolatos lelki és szellemi kapcsolat.
Hogyan gondolkodjunk erről pozitívan?
Az idősek szemlélete, életfelfogása, a teljes élet megélése iránti igényük megőrzése más gondolkodási módokat és stratégiákat kíván meg a társadalom fiatalabb tagjaitól, illetve az idősekkel foglalkozó intézményektől is. Fontos, hogy az életkor meghosszabbodásából adódó következmények ne problémaként merüljenek fel, jelentkezzenek, hanem kihívásként. 
A társadalomnak, a közösségeknek és minden embernek feladata és felelőssége, hogy az életkor előrehaladása ne a veszteségek halmozódását jelentse, hanem esélyeket teremtsen az alkalmazkodásra, változásra, lehetőségeket új élmény- és örömforrások megtalálására.
Mire figyeljünk különösen a minél jobb egészségi állapot érdekében?
– Szív- és érrendszeri kockázati tényezők felismerése, kezelése;
– Egészséges, megfelelő táplálkozás, szükség esetén diéta;
– Fizikai aktivitás: munka, házi munka, mozgás, sport;
– Társas kapcsolatok, házasság, családi és közösségi elfoglaltság, nagyszülőség;
– Az aktuális gyógyszerelés ellenőrzése/felülvizsgálata/módosítása;
– A depresszió megelőzése, kezelése, veszteségek, gyász kezelése.
„Sokszor gondoltam arra, hogy mennyi mindenre megtanítanak bennünket az életben, csak éppen megöregedni nem tanítanak meg. Szépen, derűsen, keresztyén módon megöregedni.” (Gyökössy Endre: Az öregkor dicsérete)
Várfalvi Marianna
egészségrovat-szerkesztő
Kérdéseivel, javaslataival keressen bennünket bizalommal az alábbi e-mail címen: egeszseg@vasarnap.hu
