Az egészség idős korban is erőforrás
Az, hogy mennyi ideig és milyen egészségi állapotban élünk, számos dolog függvénye. Van, amin nem tudunk változtatni, és sok mindent a tudomány sem tud még megoldani, de nagyon sokat tehetünk azért, hogy az életminőségünk, az egészségi állapotunk a lehető legjobb legyen.
Az egészség nem csak a betegségek hiánya, hanem a testi, lelki, szellemi és szociális jóllét állapota, egyensúlyi helyzete. (Egészségügyi Világszervezet.)
Hirdetés
Az életminőséget és az egészségi állapotot lehet objektív eszközökkel mérni, másokéval összehasonlítani, ami kultúráktól, korszakoktól, életkortól és iskolázottságtól is függ, valamint a társadalmi helyzettől is. Ennél sokkal fontosabb, hogy az egyes emberek hogyan értékelik saját élethelyzetüket és egészségi állapotukat.
Az idősödés folyamatának életszakaszai:
50-59 év: áthajlás kora
60-74 év: idősödés kora
75-89 év: időskor
90-99 év: aggkor
100 év felett: matuzsálemi kor
A mérlegelésnél, az értékelésnél ezzel a három szemponttal mindenki szembenéz: ki hány évesnek érzi magát (feel-age), ki hány évesnek néz ki (look-age), bizonyos tevékenységek végzése vagy folytatása iránti indíttatás, amely tevékenységek az idős korhoz köthetők, mint pl. egyes sportok űzése (do-age).
Az idősek számára (is) az egészséggel összefüggő életminőség legfontosabb elemei a következők: az egészség megléte (és a betegség, a fájdalom hiánya), a családhoz tartozás (szemben a magányossággal), mások segítése (és segítség megtapasztalása másoktól), a szeretet, az emberi kapcsolatok minősége, beszélgetés másokkal, valamint a belső és külső békesség megléte. 
Egyre tovább élünk
Az egyre hosszabb élettartam jelentős vívmánya a modern társadalmaknak, és már több évtizede egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az életmódnak, a természeti és a társadalmi környezetnek, valamint az egészségügyi ellátórendszernek. Az egészségtudatos, tevékenyen töltött időskor évei nemcsak az idős személy számára eredményez jobb életminőséget. Támogatást, segítséget jelent környezete számára is, amellyel aktívan hozzájárulhat a családi, közösségi élethez.
Az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development) 1998-ban megfogalmazta:
„az idős emberek képessé tétele arra, hogy minél tovább aktívak maradjanak a társadalomban és a gazdaságban. Ez azt jelenti, hogy meg kell kapniuk a lehetőséget arra, hogy szabadon döntsenek arról, mivel töltik a szabadidejüket: tanulással, munkával, pihenéssel vagy ápolás és gondozás igénybevételével.”
Mindenféle aktivitás fontos, nemcsak a gazdasági aktivitás, hiszen bármelyik lehet hasznos az egyén és környezete számára.
Az aktív időskor alapelvei az ENSZ és a WHO dokumentumai szerint
– Az időskorúakat számos jog illeti meg, mint pl. függetlenség, társadalmi részvétel, méltóság, gondoskodás, önkiteljesítés, de emellett kötelezettségük, hogy mindent megtegyenek az aktív életmód fenntartása érdekében;
– a szociális és egészségügyi rendszer prevenciós tevékenységét meg kell erősíteni, ami támogatja az öngondoskodási képesség minél tartósabb megőrzését;
– az idősek nem alkotnak homogén csoportot, sokféle szükségletük lehet;
– az idősekről való gondolkodás terén jelentősebb változást kell elérni a fiatalabb generációk részéről, melyhez jelentős mértékben járulhat hozzá a fiatalok, középkorúak és idősek egymás iránt megnyilvánuló felelősségének fokozása.
Az idősödés, az időskori szerepek értelmezése, jelentősége kultúra-, társadalom- és személyiségfüggő. A betöltött szerepek szempontjából az öregség két jellegzetes – általában egymást követő – szakaszát ismerjük:
A „társadalmi” öregség a gazdasági aktivitás megszűnése utáni időszak, amikor az egyén testi és szellemi erejének még teljesen vagy nagyrészt birtokában van. Fontos, hogy a jövedelemszerző tevékenység kiesését új feladatokkal pótolja, új célok megvalósításának érdekében mozgósítsa erejét.
A „biológiai” öregség velejárója a testi és szellemi hanyatlás, a tevékenységekben egyre több korlát, segítségkérés jelenik meg, kialakulnak vagy súlyosbodhatnak betegségek.
Mi jellemzi ma az idős korúak helyzetét?
A mostani idős generációknak már egyre kevesebb gyermekük és egyre kevesebb unokájuk van, de már ők is kisebb gyerekszámú családban születtek. Kevesebb hozzájuk hasonló korú él környezetükben, többen szembenéznek az özvegységgel, a családi kötelékek, házasság meglazulásával, esetleges szétválásával. Csökken a testvérek, unokatestvérek, családtagok, barátok, valamikori osztálytársak száma.
Egyre kevesebb ismert személlyel tudnak kapcsolatba kerülni, támaszkodni rájuk, segítséget kérni. A családi és ismerősi kapcsolatok földrajzilag is eltávolodhatnak, többet kell utazni, kevesebb a fizikai együttlét, találkozási és élményszerzési vagy segítségnyújtási – kapási lehetőség. Az időskorúak munkaerőpiaci helyzete sokkal bizonytalanabb, nehéz leszakadni a formális foglalkoztatásból, és kis esély van arra, hogy szeretett munkájukat, megszokott munkahelyüket részben vagy teljes munkaidőben folytathassák, ameddig erre igényt és képességet éreznek.
A gazdasági-anyagi helyzet is megváltozik, újra kell gondolni a források függvényében a pénz beosztás és a felhasználás lehetőségeit. Lehetséges, hogy lakóhelyváltozást is mérlegelni kell az anyagi, családi vagy egyéb más szempontok szerint. Szembe kell nézni az érzékszervi változásokkal, a testi-lelki betegségekkel, a hivatalos ügyek egyre technicizálódott és automatizálódott, legtöbbször elszemélytelenedettebb intézésével.
Az idős korban felerősödik az értékrenddel, a világnézettel, a hittel és vallással kapcsolatos lelki és szellemi kapcsolat.
Hogyan gondolkodjunk erről pozitívan?
Az idősek szemlélete, életfelfogása, a teljes élet megélése iránti igényük megőrzése más gondolkodási módokat és stratégiákat kíván meg a társadalom fiatalabb tagjaitól, illetve az idősekkel foglalkozó intézményektől is. Fontos, hogy az életkor meghosszabbodásából adódó következmények ne problémaként merüljenek fel, jelentkezzenek, hanem kihívásként. 
A társadalomnak, a közösségeknek és minden embernek feladata és felelőssége, hogy az életkor előrehaladása ne a veszteségek halmozódását jelentse, hanem esélyeket teremtsen az alkalmazkodásra, változásra, lehetőségeket új élmény- és örömforrások megtalálására.
Mire figyeljünk különösen a minél jobb egészségi állapot érdekében?
– Szív- és érrendszeri kockázati tényezők felismerése, kezelése;
– Egészséges, megfelelő táplálkozás, szükség esetén diéta;
– Fizikai aktivitás: munka, házi munka, mozgás, sport;
– Társas kapcsolatok, házasság, családi és közösségi elfoglaltság, nagyszülőség;
– Az aktuális gyógyszerelés ellenőrzése/felülvizsgálata/módosítása;
– A depresszió megelőzése, kezelése, veszteségek, gyász kezelése.
„Sokszor gondoltam arra, hogy mennyi mindenre megtanítanak bennünket az életben, csak éppen megöregedni nem tanítanak meg. Szépen, derűsen, keresztyén módon megöregedni.” (Gyökössy Endre: Az öregkor dicsérete)
Várfalvi Marianna
egészségrovat-szerkesztő
Kérdéseivel, javaslataival keressen bennünket bizalommal az alábbi e-mail címen: egeszseg@vasarnap.hu
