A webkamera árnyoldalai
Egy nemrégiben publikált kutatás arra világított rá, hogy az internetezők közel egynegyede egyáltalán nincs tisztában azzal, hogy megfigyelhető a webkameráján keresztül. Csupán a válaszadók 24 százaléka van teljesen tudatában a veszélynek, és vallja be, hogy nyugtalanítja a támadás lehetősége. Ugyanezen kutatás szerint azon felhasználók, akik tudatában vannak a veszélynek, csupán 21 százaléka takarja le a webkameráját, attól tartva, hogy a számítógépén keresztül kiberkémek figyelhetik meg. A félelem nem alaptalan, hiszen a webkamerák egyre gyakrabban válnak a kiberbűnözők eszközeivé. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a hekkerek célpontjában nem csak és kizárólag közszereplők állhatnak, bárki lehet potenciális áldozat.
Ma már léteznek olyan rosszindulatú kémprogramok, amelyek lehetővé teszik, hogy mások a webkameránk képét nézzék, megfigyeljenek minket, és felvételeket készítsenek rólunk. A webkamerák feltörésének különböző okai lehetnek. Először is, a kiberbűnözők vállalati titkok megszerzésére vagy pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésre használhatják a módszert. Másodsorban, a csalók kompromittáló képeket készíthetnek a gyanútlan áldozatukról. Ezekkel zsarolhatnak, vagy egyszerűen csak szórakozhatnak az áldozat bosszantásával. 
Az Egyesült Államokban nemrég két eset is napvilágra került: az egyikben egy számítógép kölcsönző, a másikban egy középiskola helyezett el olyan programokat az általa kikölcsönzött számítógépeken, amelyek felvételeket készítettek a számítógépek felhasználóiról. Ők azzal indokolták a dolgot, hogy követni akarták a számítógépeket, ha esetleg ellopnák őket. Történt olyan eset is, hogy egy szexoldal megtekintése után az áldozat egy olyan fenyegető levelet kapott, amiben az áll, hogy a webkamerával felvették azt, hogy a felhasználó pornót néz és mellé csatoltak az illetőről egy fényképet, de 1-2 ezer euróért cserébe a fenyegetők nem küldik tovább az összes ismerősnek a felvételeket.
A legtöbb esetben a támadók egy programot telepítenek fel az áldozat számítógépére. A gyanútlan felhasználó megnyit egy levélmellékletet, vagy rákattint egy hivatkozásra egy weblapon, esetleg közösségi oldalon, és ezzel feltelepít egy trójai programot. A tanulság az, hogy soha ne nyissunk meg gyanús levélmellékleteket, és gondoljuk meg mire kattintunk! Ezen kívül használjunk antivírus programot, amely megakadályozza a trójai programok telepítését. A távoli megfigyelőnek kívülről kommunikálnia kell a számítógéppel, amit a tűzfal programok megakadályozhatnak. Ezért tartsuk a Windows-tűzfalat bekapcsolva!
Ha notebookot vagy okos készüléket használunk, amely beépített webkamerával rendelkezik, minden esetben hajtsuk le a notebookunk tetejét, amikor már nem használjuk. Emellett webkamera-takaró flippet vagy matricát rakjunk a kamera elé. A letakarás a legbiztosabb módszer, 100%-os védelmet nyújt, nincs az a hekker, aki ezen átjutna. Ha asztali gépedhez USB kábelen csatlakozik a webkamera, akkor is egyszerű dolgod van. Amikor nincs rá szükséged, fordítsd el, vagy húzd ki a csatlakozóját az USB foglalatból!
A fenti jótanácsok alkalmazásán túl a Digitális Immunerősítő Program kezdeményezésére kidolgozott 116 pontból álló javaslatcsomag áttanulmányozása is segíthet a digitális védekezőrendszerünk erősítésében, és ezáltal az internetes bűncselekmények elkerülésében.
Fecske Gábor László
