Éppen kilenc éve, 2010. október 4-én vörösiszapár öntötte el a Veszprém megyei Kolontárt, Devecsert, Somlóvásárhelyt és a környező településeket. A katasztrófában tízen vesztették életüket, 123-an súlyos égési sérülést szenvedtek, és további 302 ember részesült orvosi ellátásban. Ez volt Magyarország történetének legnagyobb természeti katasztrófája.
Kolontár, 2011. július 8. A kolontári halastóban kotróhajó dolgozik, ami eltávolítja a mederben lerakódott iszapot.
MTI Fotó: Nagy Lajos
A szennyeződés a Torna patakon keresztül – a védőintézkedések következtében felhígulva – a Marcalba, majd a Rábába és végül a Dunába jutott. A Torna és a Marcal élővilága kipusztult, a Mosoni-Dunát a lúgos kémhatás csökkentésével sikerült megvédeni. A kizúduló vörösiszap az ajkai térségben mintegy ezerhektárnyi földterületet is megmérgezett.
Összesen kilenc ember vesztette életét a tragédiában. Az érintett három településen több mint háromszáz ház vált lakhatatlanná, többségüket le kellett bontani, az ingó és ingatlan vagyonban keletkezett lakossági kár egymilliárd forintot tett ki. A kormány a károsultak támogatására alapot hozott létre. A közadakozásból összegyűlt több mint kétmilliárd forintot Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely fejlesztésére, új munkahelyek teremtésére és a lakókörnyezet élhetőbbé tételére fordították.
Kolontáron és Devecserben több mint százlakásos lakópark épült. A kormány összességében 38 milliárd forintot fordított a katasztrófa utáni helyreállításra, ebből 21 milliárd forintot a környezeti elemekben keletkezett károk elhárítására.
A tragédia másnapján azonnali hatállyal felfüggesztették a Mal Zrt. (Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi Zrt.) termelői tevékenységét. 2019 februárjában tíz ember bűnösségét mondta ki a vörösiszapper megismételt elsőfokú eljárásában a Győri Törvényszék. Az első- és a másodrendű vádlottat, a Mal Zrt. volt vezérigazgatóját és műszaki vezérigazgató-helyettesét letöltendő szabadságvesztésre ítélték.
hirdetés
Az elsőrendű vádlott, B. Zoltán a vörösiszapper megismételt elsőfokú eljárásának ítélethirdetésén a Győri Törvényszék tárgyalótermében 2019. február 4-én. MTI/Krizsán Csaba
A vörösiszap évekkel a baleset előtt még veszélyes anyagnak számított Magyarországon. A politika azonban közbeszólt: ezt a besorolást a Gyurcsány-kormány – EU-s irányelvekre hivatkozva – megszüntette.
– A bauxitbizniszben a volt miniszterelnök is érdekelt volt vállalkozásai kapcsán: ő a Motim Rt.-ben szerzett befolyást Altus nevű cége révén. Gyurcsány Ferenc üzleti kapcsolatban állt a Mal Zrt.-vel, illetve annak tulajdonosaival is. A bakonyi bauxitbányában például a Motim Rt.-nek is volt részesedése, de korábban közös érdekeltségük volt a Bauxit Bányavagyonkezelő Kft. is – írta az Érdi Újság.
Lapunk felkereste Tili Károlyt, Kolontár polgármesterét, aki felidézte, hogy éppen az őszi önkormányzati választásokat követő napon érte a települést a tragédia, amikor a polgármesteri hivatalban emiatt nem dolgoztak. A polgármestert 12 óra 20 perc környékén telefonon értesítette egy munkatársa, akinek a férje a gáton dolgozott – innen kapta az első információt, hogy valami baj van.
Tili Károly elmondása szerint 12 óra 30-kor már a község közepén folyt a vörösiszap.
Kolontár, 2010. október 12. Kolontár a vörösiszap fogságában. MTI Fotó: H. Szabó Sándor
– Körülbelül háromnegyed órán át hömpölygött nagyjából egy méter magasságban 1,5 millió köbméternyi vörösiszap. Elképzelni és visszaemlékezni is rossz rá. Aki ebben részt vett, az soha nem fogja tudni elfelejteni – mondta a polgármester.
A község vezetője szerint a tragédia beleírta magát Kolontár történelmébe, ezért amíg ő lesz a polgármester, addig minden év október 4-én megemlékezést tartanak. Eszerint 12:30-kor az emlékparkban koszorúzást tartanak, a lélekharang kilencszer kondul a kilenc halálos áldozat emlékére, ezt követően gyászmise, beszédek, fellépés, majd fáklyás felvonulás zárja az eseményt. (A tizedik áldozat a kórházban hunyt el a tragédia után – a szerk.)
Kolontár, 2015. október 4. Kovács Zoltán, a térség fideszes országgyűlési képviselője, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára és Tili Károly polgármester (jobbra) a vörösiszap-katasztrófa ötödik évfordulóján tartott fáklyás felvonuláson Kolontáron. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
– Minden elöntött ház helyét táblákkal jelöltük meg. Mécsest helyezünk el, és néma főhajtással emlékezünk, hogy ott valamikor lakórész volt. Aki még nem járt Kolontáron, az nehezen tudja elképzelni, hogy ezen a részen valaha 32 lakóház állt – mondta a polgármester.
Tili Károly visszaemlékezésében elmesélte, kilenc évvel ezelőtt mindenhol kétségbeesett arcokat látott, az emberek nem tudták, mire számíthatnak. Legelőször a mentésbe kezdtek, keresték a túlélőket, illetve az elhunytakat. A kutatócsoportnak egy hétbe telt, mire az utolsó holttestet is megtalálták, néhány kilométerre a településtől.
A vörösiszap-tározó Kolontár határában 2010. október 12-én. MTI Fotó: H. Szabó Sándor
Kolontárnak az első reményt a már aznap este érkező Kozma Imre atya jelentette, ugyanis a Magyar Máltai Szeretetszolgálat fél évre vállalta a károsultak albérletköltségeit.
– Az emberek megnyugodhattak, hogy nincsenek magukra hagyva – fogalmazott Tili Károly.
Két napra rá Orbán Viktor miniszterelnök is megérkezett, a helyszínt a polgármesterrel közösen járták be, majd a kormányfő ígéretet tett arra, hogy következő év júliusára új otthonra lelhetnek a károsultak. A polgármester szerint a katasztrófának egy másik tragédiája is volt: sok idős nem csak az ingatlantulajdonát, de az emlékeit, a múltját vesztette el a szerencsétlenségben.
– Máig vannak olyanok, akik ugyan kaptak másik házat, de úgy érzik, nincsenek otthon. Hiszen az idősebb embereknek a tragédia után nem maradt egy zsebkendője vagy fényképe az előző életéből – mutatott rá.
Budapest, 2011. június 20. Családi házak a Veszprém megyei Kolontár új lakóparkjában. A településén megkezdték a lakóparkban felépült 21 ingatlan átadását a vörösiszap-katasztrófa károsultjai számára.
MTI Fotó: Nagy Lajos
Forrás: MTI, Érdi Újság
