Tisztelet az időseknek!

A Kopp Mária Intézet közelmúltbeli kutatásából az derült ki, hogy ugyan sok tekintetben megváltozott a világ, mégis sok mindenről hasonlóan gondolkodnak a fiatalok és az idősek.

Gyakran szembesülünk manapság azzal, hogy az idősebb emberek nem kapnak kellő tiszteletet, a fiatalabbak nem tartják őket eléggé kompetensnek, progresszívnak, flexibilisnek, proaktívnak (és még sorolhatnánk a divatos idegen szavakat). Annak ellenére próbálják gyakran perifériára helyezni az időseket, hogy a társadalmak egyre nagyobb részét ma már ők teszik ki, ráadásul sokkal jobb testi-lelki egészségben élnek, mint a velük egykorúak 30-40-50 évvel ezelőtt. A fiatalság kultusza mindent beleng, miközben megfeledkezünk olyan tulajdonságokról és értékekről, amelyek inkább az idősebbeket jellemzik, és még mindig nagy szükség volna rájuk, különösen olyan közösségekben, mint amilyen a család. Az idősek tapasztalata és aktivitása óriási érték, de vajon ezzel tisztában vannak a fiatalok? 

A Kopp Mária Intézet közelmúltbeli kutatásából – melynek során 18-25 év közötti fiatalokat és 65-75 év közötti időseket kérdeztek – az derült ki, hogy ugyan sok tekintetben megváltozott a világ, mégis sok mindenről hasonlóan gondolkodnak a fiatalok és az idősek. Mindkét generáció közel azonos mértékben gondolja úgy, hogy a szülőktől sok mindent lehet tanulni, a fiatalok 90 százaléka, az idősek 97 százaléka vélekedett így. Abban is egyetért a két generáció háromnegyede, hogy a fiataloknak általában tisztelettudóan kell viszonyulniuk szüleik álláspontjához (72 és 74 százalék).  A kölcsönös segítségnyújtás kapcsán is nagyon hasonlóak a vélemények, hiszen az idősek 93 százaléka, a fiatalok 88 százaléka számít a másik generáció segítő támogatására.

Érdekes különbség mutatkozott viszont abban, hogy az egyes korosztályok hogyan látják a gyermekkorukat. A fiataloknak csak kétharmada, míg az időseknek 86 százaléka jellemezte úgy a gyermekkorát, hogy az szeretetteljes volt. A szüleik kapcsolatát is sokkal boldogabbnak látták az idősek, mint a mai fiatalok,

ami talán nem véletlen, hiszen 60-70 évvel ezelőtt sokkal stabilabbak voltak a párkapcsolatok. A fiatalok annak ellenére látják borúsabban a gyermekkorukat, hogy az idősekhez képest kétszer, háromszor gyakrabban éltek át közös családi élményeket a szüleikkel (közös nyaralás, szabadidős programok), mint az idősek.

Felfedezni, meglátni és értékelni azt a sok jót, ami megadatott – lehet, hogy pont ez az egyike azon képességeknek, amit el lehet tanulni az idősektől. A türelmükért, a kitartásukért, az élettapasztalatukért, a mellettünk való kiállásukért nemcsak tisztelet, de hála is jár tőlünk!

Fűrész Tünde