Japán politikai élete, a császári dinasztia

Bár Japán államformája alkotmányos monarchia, az uralkodónak, aki a mindenkori császár (a nemzet és nép egységének jelképe), rendkívül behatárolt jogkörei vannak, feladata főként az ország diplomáciai képviselete. A valódi hatalom a miniszterelnök (kormányfő), valamint az Országgyűlés kezében összpontosul. Vagyis már

az államforma és annak gyakorlati működése kapcsán is erősen érzékelhető a tradicionalitás és a modernizmus kettőssége az országban: a japánok nagyon komolyan veszik a császári hagyományokat és a császári cím öröklődését.

Éppen ezt a folytonosságot szakította meg Akihito császár, amikor nemrég olyat tett, amire az utóbbi kétszáz évben nem volt precedens: harminc éves uralkodást követően gyenge egészségi állapotára hivatkozva lemondott a császári trónról, melyen így idősebb fia, Naruhito követi. 

hirdetés

A Japán császári család 2013-ban. Hátsó sor (balról jobbra): Mako, Aiko és Kako hercegnők, első sor (balról jobbra): Maszako császárné, Naruhito császár, Akihito, a nemrég lemondott császár, Micsiko császárné, előtte Hiszahito herceg, aki a második számú trónörökös, mellettük Akisino koronaherceg, a jobb szélen pedig Kiko koronahercegnő. Kép forrása: Wikipédia

Bár Japánban többpártrendszer működik, a Liberális Demokrata Párt (LDP) megalapítása után fél évszázadig mozdíthatatlan volt az ország vezetését illetően, ez alól kivételt csupán a 2007-től 2012-ig tartó időszak képezett, azóta azonban, visszaszerezve a többséget, stabilan kormányon vannak. Legesélyesebbnek mondható ellenfelük a Demokrata Párt (DPJ), amely magát a baloldalra sorolja. Ezen pártok mellett a parlamentben jelen van még az újonnan alakult radikális Japán Megújulás Párt, a Kómeitó párt, valamint az Ön Pártja.

Jelen cikket végzett politológusként jegyzem, a szigetország, annak kultúrája, társadalma és a benne zajló folyamatok egyik fő érdeklődési körömet képezik. Éppen ezért nagyon érdekes volt hallanom egyik orvostanhallgató ismerősömtől, aki szerencsés módon tanulmányai folytán egy kis ideig Japánban tartózkodott, hogy a japán társadalom végtelenül apolitikus. Nem igazán érdekli őket a politika (főként a fiatalokat, hazánk politikai helyzete iránt viszont élénken érdeklődést mutattak), nem mozgatja meg őket a választás, a jelöltek, a pártok és a pártok által képviselt különböző politikai irányzatok sem.

Ez megmagyarázza, hogy a júliusban megtartott felsőházi választáson (melyet nem meglepő módon a Liberális Párt nyert), miért volt csupán 16(!) százalék a részvétel, igaz, Japán esetében ez még így is 17 millió 62 ezer 771 ember részvételét jelenti.

Az össznépességhez viszonyítva azonban ez a szám elenyésző. A lakosság legnagyobb része úgy gondolja, szavazata nem számít a politikai élet alakulásában, csupán egy a sok közül, így a politikai célú plakátok legtöbbször nem az adott jelölteket reklámozzák, hanem arra buzdítják a lakosságot, hogy ugyan, legyenek szívesek elmenni szavazni. 

Kako hercegnő magyarországi látogatása

Kako hercegnő, Akihito császár másodszülött fiának lánya 2019-ben diplomázott pszichológiából a tokiói Nemzetközi Keresztény Egyetemen, nemrég pedig sor került első hivatalos látogatására is, melynek úti célja éppen Magyarország és Ausztria volt, ugyanis

idén ünnepeljük a magyar-japán (és az osztrák-japán) diplomáciai kapcsolatok 150. évfordulóját.

A 24 éves hercegnő gyönyörű kimonóban érkezett a Sándor-palotába, ahol Áder János köztársasági elnök és felesége fogadták őt. Kako hercegnő rendkívül népszerű a japán fiatalok körében, nem csak saját korosztályát, de általában a nőket is könnyen meg tudja szólítani.

Kako japán császári hercegnőt, a császár öccsének másodszülött gyermekét (k) fogadja Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita a Sándor-palotában tett udvariassági látogatásán 2019. szeptember 20-án. Fotó: MTI/Kovács Tamás

Hatnapos látogatása alatt a hercegnő több helyre is ellátogatott, járt például az ELTE Bölcsészettudományi Karának japán tanszékén, de ellátogatott Bábolnára, valamint Pannonhalmára is. Mindezen helyszínek mellett felkereste a Herendi Porcelánmanufaktúrát is, ennek oka pedig nem más volt, minthogy a japán nemzeti sport, a szumó bajnokai több mint 30 éve herendi trófeát vehetnek át teljesítményükért.

Kako japán császári hercegnőt fogadja Simon Attila vezérigazgató (balra) a Herendi Porcelánmanufaktúránál 2019. szeptember 22-én. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A hercegnő bábolnai látogatása azért is különleges, mert

1889-ben a japán császári követek egykor Bábolna legjobb katonalovaiból válogattak az udvar számára, vagyis a császári udvar lovaiban magyar vér is folyik.

A hercegnő a Ménesbirtokon a körbevezetést követően az arab, az angol és a Shagya telivéreket tekintette meg. 

Kako japán császári hercegnő és Nagy István agrárminiszter ötös fogattal kocsiznak a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtokon 2019. szeptember 21-én. Fotó: MTI/Kovács Tamás

Kako szülei, Akisino és Kiko 2009-ben jártak Magyarországon, és habár Abe Sindzó japán miniszterelnök még nem járt hazánkban, a magyar diplomácia képviselői gyakori vendégek Japánban. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter legutóbb idén augusztus végén, Orbán Viktor miniszterelnök pedig 2013-ban tett látogatást a szigetországban. Magyarország és Japán gazdaságilag, kulturálisan és diplomáciailag is nagyon jó kapcsolatot ápol. 

Demográfia és társadalom

A japán társadalom rendkívül zárkózott, és számos problémával kell szembenéznie. A legfőbb ezek közül az elöregedés fenyegető jelensége: 2017-ben a japán társadalom több mint 27 százaléka 65 év fölötti volt, míg a 14 év alattiak száma nem éri el az összlakosság 13 százalékát sem. Az emberek rendkívül zárkózottak, a fiatalok egymástól elhidegülten élnek. A fiatalok szexuális igényeiket a legtöbb esetben a modern technológia vívmányai segítségével élik ki, így saját bevallásuk szerint valódi hús-vér partnerre sem emberileg, sem fizikailag nincs igazán szükségük. Szomorú, de igaz: hatalmas mértékű az aszexualitás a japán társadalomban. 

Japán falatozó. Kép forrása: unsplash.com

A női társadalomra így hatalmas nyomás nehezedik, holott a lelassult növekedés miatt a munkaerő több mint 64 százalékát kitevő nők többsége minél tovább igyekszik állásban maradni.

Ebből adódóan a gyermekvállalás is kitolódik, Japánban ugyanis a családanyák feladata kizárólag a háztartás vezetése, valamint a gyermeknevelés. 

A mélyben megbúvó okok miatt az állam népességnövelő stratégiája sem válhat be igazán, ugyanis a harminc év alattiak párválasztási szokásai, a házasodási kedv csökkenése, az aszexualitás, a fiatalok elszeparálódása (a japánok számára egyébként is hatalmas nehézséget jelent egy másik személy irányába történő kezdeményezés) mind az elöregedő társadalom egyre növekvő problémájához vezetnek. 

Utcakép Japánban az esti órákban. Kép forrása: unsplash.com

2050-re a jelenleg 126 milliós lakosság több mint 20 millió fővel csökkenhet, amelyben az idősek már a népesség 38 százalékát teszik ki. Így, hiába Japán a harmadik gazdasági nagyhatalom az USA és Kína után, az elöregedés következményei – a növekvő szociális és jóléti kiadások miatt – várhatóan a gazdaságban fognak lecsapódni. (Japánban már így is a legmagasabb, a hazai össztermék 238 százalékának megfelelő mértékű az államadósság). 

Japánban az egyik legmagasabb az öngyilkosságok aránya.

Sokak szerint ez a vallásosság hiányának tudható be, ugyanis, bár a lakosság legnagyobb része sintó vallású, hitüket nem gyakorolják, a vallás nem képezi fontos részét életüknek.

Ilyen statisztikák mellett az állam kénytelen befogadóbbnak mutatkozni a külföldiekkel szemben, valamint rengeteg fiatal kínai vendégmunkás dolgozik Japánban, sok esetben sajnos illegálisan, embercsempészet által. Mindazonáltal szigorú szabályokat állapítanak meg a Japánba érkező lakók, illetve vendégmunkások számára, védve országukat, kultúrájukat. 

Tradicionális japán nyelvük ma már rengeteg angol szleng szót tartalmaz főként a fiatalok körében, valamint szinte mindenre nyitottak, ami Amerikából érkezik. Éppen ezért a társadalom és kultúra megvédése a kívülről érkező hatásoktól az állam egyik elsődleges célkitűzése. 

Japán metrószerelvény. Kép forrása: unsplash.com

Úgy tűnik tehát, Japánnak számos problémát kell majd orvosolnia a jövőben, tennie kell mindezt úgy, hogy tradicionális értékeit, örökségét, valamint egyedülálló kultúráját is sikeresen megóvja közben. Mit is mondhatnánk erre mi itt, Európa szívében 2019-ben? Nem mást, minthogy üdv a klubban, Japán!  

***

A cikk megírásához segítséget a Wikipédia és az everythingaboutthehouseofwindsor.blog.hu nyújtott.