Padlóra fektetett Krisztus
Prokop már gyermekkorától alkotott, majd 1945 és 1948 között a Képzőművészeti Főiskolán folytatott tanulmányokat, melyeket kényszerűségből – egyházmegyei szolgálatra való visszarendelése miatt – félbeszakított. Később Rómában, az Accademia di Belle Arti di Román sikeresen lediplomázott, ugyanis 1956 után Belon Gellért atya biztatására Olaszországba emigrált, így 42 éven át Rómában alkotott. 
A pap, festő képeiből és könyveiből is kitetszik, hogy az Istennek szentelt élet, a vallásos elmélyülés egyáltalán nem akadályozza, sokkal inkább inspirálja és erővel tölti meg a művészi kibontakozást. Mindez viszont nem jelent vonalasságot, és nem írható le pusztán egyházi művészetként sem, habár Magyarországon, Rómában és Amerikában is készített freskókat, mozaikokat, oltárképeket, és jellemző rá a bibliai témájú kompozíció.
Művészi munkásságának legjelentősebb részét mégis festményei és grafikái alkotják, melyek többségén a szakrális művészet, az ars sacra megújítására törekedett. A korábbi korok Mária-ábrázolásait írásaiban is bírálta, és művészetében is jócskán eltért azoktól. A különféle „izmusok” hatása jól kivehető képein, legyen szó portréról, városábrázolásról vagy bibliai tematikáról.
Képei ma is elképesztő erővel bírnak: élettel teli, élénk színei, letisztult, olykor végletekig redukált formái roppant kifejezőek, a laikusokra és a tanult műkedvelőkre egyaránt lenyűgözően hatnak. Példaképei, Csontváry Kosztka Tivadar és Aba-Novák Vilmos hatása némely képén tagadhatatlanul érződik, Prokop azonban sajátos festészeti nyelvet alakított ki magának, alkotásain előszeretettel használ injekciós tűt az alakok kontúrjainak megrajzolása, megfestése során.
A Prokop Péter festészetét bemutató, „Akit szeretett Jézus” című állandó kiállítás hétfő kivételével minden nap látogatható az Astriceum Érseki Múzeumban (Kalocsa, Szentháromság tér 2–3). A kiállítás elemeként Prokop Péter egykori műalkotásai mellett ecsetei és spatulái is láthatók a tér túlsó felén – bár ez csak találgatás, se életrajz, se képaláírások nincsenek a kiállítótérben –, ahol a padlóra téve néhány Krisztust ábrázoló grafikája is helyet kapott, némileg műtermi hangulatot keltve a látogatóban.
A teljes írás itt olvasható.
Kiemelt képünk forrása: Astriceum Érseki Múzeum
