A magyarok nagy többsége szerint fontos probléma a keresztényüldözés
Szabó Anett televíziós műsorvezető a kutatás eredményét bemutató eseményen elmondta, mára a keresztények számítanak a legüldözöttebb vallási kisebbségnek, azonban
ezt a nagy nemzetközi és emberi jogi szervezetek nem veszik tudomásul, vagy hallgatnak róla.
Mráz Ágoston Sámuel, a kutatást végző intézet igazgatója fontos kérdésnek nevezte, hogy egy újszerű kormányzati politika mögött van-e, és ha igen, akkor mekkora a támogatottság. Mint kiemelte, Orbán Viktor a kereszténydemokrata államiság koncepciójával egy új, egyedi rendszer kialakítását tűzte ki célul a liberális demokráciákkal szemben.
Ezzel együtt jár az is, tette hozzá, hogy egy keresztény alapokon nyugvó demokráciának kötelessége a keresztények megsegítése azon országokban, ahol a vallási közösségek üldöztetésnek vannak kitéve.
Nagy Dániel, a kutatás vezetője az eredményeket bemutatva elmondta, hogy a magyaroknak fontos a helybeli segítségnyújtás és az üldözött keresztények megsegítése. A kutatásnak köszönhetően kimutatható, hogy a megkérdezettek 65 százaléka a keresztényüldözést valós problémának tartja, emellett pedig 61 százalékuk egyetért a támogatásokkal is, míg 31 százalék nem. Nagy Dániel kiemelte, hogy
minden egyes társadalmi csoportban többséget élvez azok száma, akik egyetértenek a magyar humanitárius politikával.
A megkérdezettek több mint kétharmada a helyszíni segítségnyújtással értett egyet, amely kérdésre még a kormánykritikus válaszadók nagy többsége (66 százalék) is igennel válaszolt. 
A Nézőpont Intézet kutatója, levonva a következtetéseket, elmondta: jól látszik, hogy nemzeti ügyről van szó, mert minden egyes társadalmi csoportban kétharmados támogatottságot élvez, ami nagy eredménynek számít,
hiszen ez az álláspont pártpolitikától függetlenül, 5 millió magyar ember véleménye.
A kormány képviseletében Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkár az eseményen megköszönte a Nézőpont Intézet munkáját, amely végeredményében egy visszajelzés a magyar humanitárius politika jó irányáról, amire így lehet szakpolitikát építeni.
Az államtitkár elmondta: a magyar nép nagylelkű, akkor is ad, ha nincs miből, ha pedig van, akkor bőkezűen teszi ezt. „Keresztény kultúrájú népként együttérzünk az üldözött közösségekkel szerte a világban, így a Közel-Keleten és Afrikában is” – tette hozzá.
Azbej Tristan a jelenlegi tendenciákat elemezve beszélt arról is, hogy jelenleg 245 millió keresztényt érint a hátrányos megkülönböztetés vagy közvetlen, fizikai üldöztetés. A statisztikák szerint minden egyes nap tucatnyi keresztényt ölnek meg a hite miatt.
A felmérés rámutatott arra is, hogy a magyar emberek érdeke egybeesik a kormány szakpolitikájával, ugyanis az alapelv szerint a segítséget kell odavinni, ahol baj van, nem pedig fordítva, hiszen ezzel támogatjuk a helyben maradást és csökkentjük az elvándorlást.
A Hungary Helps Program egyik legutóbbi projektjének keretében a jazidi kisebbségnek juttat el támogatást az Ökumenikus Segélyszervezettel együttműködve, valamint az ukrajnai Herszon városában 12 millió forinttal támogatja egy családi krízisközpont létrehozását, amely jó példa arra, hogy a keresztény közösségeket kiemelten, de egyáltalán nem kizárólagosan támogatják.
Az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkár az S4C.News kérdésére válaszolva elmondta, hogy az utóbbi program esetében humanitárius segítségről van szó, ami beleillik a Hungary Helps program kereteibe. Hozzátette, hogy a térségben kialakult helyzetben
a „szenvedő embereknek szeretnének segítséget nyújtani”, tekintet nélkül a fennálló geopolitikai viszonyokra.
S4C.News
Kiemelt kép: unsplash/CNA
