Magyarország ügyvivő diplomatát delegál Szíriába

A Külgazdasági és Külügyminisztérium a Magyar Nemzetnek erősítette meg a brit Financial Times értesüléseit arról, hogy Magyarország ügyvivő diplomatát delegál Damaszkuszba.

A jövő évtől lesz Magyarországnak egy ügyvivő diplomatája, aki évente néhány alkalommal rövidebb időszakra Szíriába utazik a humanitárius támogatások nyomon követésére és más konzuli feladatok ellátására – erősítette meg a Magyar Nemzet kérdésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium a Financial Times értesülését.

A brit gazdasági lap brüsszeli és bejrúti forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar kormány a diplomáciai kapcsolatok felminősítésére készül Damaszkusszal, ezzel magára haragítva több befolyásos európai uniós tagállamot, amelyek továbbra is tartanák a távolságot Bassár el-Aszad szíriai elnöktől.

Az magyar külügy indoklása szerint

Magyarország a közel-keleti keresztényeknek nyújtott támogatások részeként több szíriai közösséget segít, emellett számos szíriai diák tanul Magyarországon ösztöndíj keretében

– a feladatra kijelölt diplomatának az ehhez hasonló kapcsolatok felügyelete lesz a feladata. A külügyi tárca hozzátette: ez egyébként több uniós tagállam gyakorlatával egybevág.

A keresztény közösségek alapvetően nincsenek üldöztetésnek kitéve, ennek ellenére az elvándorlás komoly problémát jelent. Tekintve, hogy a két ország közötti gazdasági kapcsolatok nem mondhatók számottevőnek, adódik a kérdés, hogy mégis miért érdemes diplomatát küldeni Szíriába. 

A válasz erre a migráció kérdése, amely fokozottan érinti a polgárháború sújtotta Közel-keleti országot, ez pedig közvetett módon kihatással van az európai országokra is (mellesleg csak Csehország, Románia és Bulgária voltak azon államok, amelyek a polgárháború idején is fenntartották a kapcsolatot Szíriával valamilyen hivatalos formában).

A szíriai kormánnyal és Bassár el-Aszaddal nyíltan szemben álló ellenzék jelentős része külföldre menekült, de a gazdasági helyzet és a további konfliktusok kialakulásának lehetősége csak növelik a migráció jelentette lehetséges veszélyforrásokat. Az ebben a kihívásban és a keresztény közösségeknek nyújtott segítségben alighanem jelentős szerepe lehet a magyar diplomáciának. 

 

(via MN, Mandiner)