Kálmán Imre egyik legnépszerűbb művét 1915-ben láthatta a nagyközönség Bécsben, majd az elsöprő siker után az előadás egész Európát bejárta. Több mint száz évvel később ismét megérkezett a Csárdáskirálynő az Operettszínházba, egy vadonatúj rendezésben.
A „vadonatúj” kifejezést használják az előadásnál, de talán mégsem ez a megfelelő megfogalmazás, hiszen a rendező, Vidnyánszky Attila az 1916-os, az egy évvel korábbi bécsi, német nyelvű premier alapján Gábor Andor által magyarra átírt budapesti bemutatóhoz nyúlt vissza.
A Csárdáskirálynő a margitszigeti előbemutató után a Budapesti Operettszínházba költözött, amelynek múlt heti premierje ismét töretlen sikert aratott. Kálmán Imre operettje volt az első bemutató az Operettszínház új vezetése – Kiss-B. Attila főigazgató, Pfeiffer Gyula főzeneigazgató és Apáti Bence balettigazgató – alatt.
Az előadás azért is különleges, mert Vidnyánszky Attila ugyan már több operát is rendezett, az operett műfajában most debütált rendezőként. A Nemzeti Színház igazgatójának alkotótársa Bozsik Yvette volt gyönyörű koreográfiájával.
hirdetés
Kép forrása: Budapesti Operettszínház
A történet talán mindenki számára ismerős. A világháború idején Edwin herceg rajongásig szerelmes Szilviába, a pesti Orfeum csillagába. De Edwin arisztokrata családja ellenzi a rangon aluli házasságot, pláne, hogy már várja Bécsben nemesi származású menyasszonya. Szilviát egy New York-i szerződés csábító ajánlatával akarják félreállítani, de a fiatal szerelmesek sok szövetségesre akadnak, akik mindent elkövetnek, hogy egymáséi legyenek.
Kép forrása: Budapesti Operettszínház
A reménytelen szerelem történetét rendkívül frappáns díszletbe helyezte el Vidnyánszky Attila. A díszlettervezőt, Czeigler Balázst dicséri a hatalmas körlépcső-gramofon, amely változatos helyszíneket teremt a forgószínpadon. Az Orfeumban játszódó felvonásban rendkívül jól kihasználták a látványos díszletelemet.
Kép forrása: Budapesti Operettszínház
Fischl Mónika csodálatos Szilviát keltett életre, és kiemelkedő volt Laki Péter alakítása is, aki Bóni gróf szerepében lépett a színpadra. A fiatal színész hihetetlen energiákkal töltötte meg a teret, és remekül hozta a könnyed szórakozás megtestesítőjét. Állandó „kiegészítőként” viselte a körülötte zsongó hölgykoszorút, és jelenlétével végig mozgásban tartotta az előadást.
Kép forrása: Budapesti Operettszínház
Laki Péter mellett olyan színészek is szerepelnek a Csárdáskirálynőben, mint Siménfalvy Ágota, Dézsy Szabó Gábor és Bardóczy Attila. Ebben az előadásban a megszokottnál kevesebb táncot látunk, talán amiatt is, mert a grandiózus díszlet viszonylag nagy helyet foglal el a színpadon. A szereplők játéka azonban nem korlátozódott csak a színpadra, gyakran a nézők között bukkannak fel a művészek.
Minden izgalmával együtt az előadás sikere – csakúgy mint nyáron –, most ősszel sem maradt el.
