Rétvári Bence: A magyarság jövője a jövő nemzedékeinek nevelésétől függ

Szeptember másodikán a váci Piarista Gimnázium és Kollégium tanévnyitó szentmiséje keretében Kornis Gyula szobrát is felavatták. A Juha Richárd debreceni Munkácsy Mihály-díjas művész által készített szobor avatásán Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója mellett Rétvári Bence is ünnepi beszédet mondott. Az államtitkár a magyarság, a nemzet és a keresztény értékek Kornis Gyula által is képviselt fontosságára hívta fel a figyelmet.

Rétvári Bence államtitkár ünnepi beszédét egy Kornis Gyula idézettel nyitotta:

„Magának a történelemnek, a minden irányú kultúrfejlődésnek menete is függ a pedagógiától, vagyis attól, vajon mit tüntetünk fel a következő nemzedék előtt értékesnek, s minő eszményeket feltétlenül megvalósítandó célnak. Ilyen értelemben a nevelés részben maga csinálja a történelmet”.

Az államtitkár szerint a magyarság jövője attól függ, hogy a jövő nemzedékét büszke magyar nemzedéknek neveljük vagy sem. Ugyanis, ha büszke magyaroknak neveljük őket, akkor a magyarság sorsa felvirágzik. Ha pedig nem büszkének, nem a magyarok teljesítményét méltányolónak, akkor a nemzet sorsa más irányba dőlhet el.

„A nemzet szétesését a lelkek szétesése előzte meg” – írta Kornis Gyula, Rétvári Bence szerint pedig,

ha egy győztes, gyarapodó jövőt szeretnénk építeni Magyarországnak, azt az iskolákban kell kezdeni azzal, hogy a diákoknak a magyarság történelmének győztes, gyarapodó szakaszait, teljesítményét mutatjuk be. 

– Miért állítunk szobrot Kornis Gyulának? – tette fel a költői kérdést az államtitkár. – Azért, mert szimbóluma annak, ami a keresztény hit és a nemzeti büszkeség. Egy helyi példakép, hiszen váci volt: 1931-ben Vácott választották meg magyar országgyűlési képviselőnek, és került be az akkori nemzetgyűlésbe, valamint tevékenykedett sok más területen is. Volt a Magyar Tudományos Akadémiának is elnöke, a Pázmány Péter katolikus Egyetem bölcsészkarának dékánja, rengeteg nemzetközi elismerés birtokosa, és külföldi egyetemek vendégprofesszora volt, vagyis van mire büszkének lenni – mutatott rá az államtitkár. 

A váci Piarista Gimnázium és Kollégium Veni Sancte tanévnyitó szentmiséje a Nagyboldogasszony-székesegyházban 2019. szeptember 2-án. – MTI/Kovács Attila

– A legfontosabb azonban, hogy Kornis Gyula Váchoz kötődik, egy olyan példakép, amely minden váci számára azért állítható példának, mert ugyanezeken az utcákon járt, ugyanebbe a templomba járt szentmisére, sőt, mivel szerzetes is volt, ő tartotta a szentmisét.

Teljes mértékben egy olyan emberről beszélhetünk, aki onnan indult, ahonnan ti indultatok, akit olyan impulzusok értek, amelyek benneteket érnek vagy értek fiatalabb korotok során

– szólt a tanévnyitó szentmisén és az avatáson megjelent diákokhoz, fiatalokhoz.

– Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy a váci térségnek, a váci járás fejlesztési tervét is róla nevezzük el, vagyis Kornis Gyula tervnek nevezzük el. Ezen szobor állításának is nyilván célja, hogy a Kornis-kultusz, az ő megismerése egy manifeszt-szobor révén is újra és újra mindenkinek eszébe jusson, remélve, hogy egyre több versenyt, ösztöndíjat és hasonlót nevezünk el majd itt Kornis Gyuláról, a mi helyi kiválóságunkról. Mondhatnánk azt, hogy helyi hősünkről, hiszen bátran szembeszállt a kommunista diktatúra időszakában is az akkori elnyomó eszmékkel – emlékeztetett Rétvári Bence. 

Ünnepi beszédének további részében az államtitkár összehasonlította Kornis Gyula és Candace Bushnell (a Szex és New York, négy szingli nő életét feldolgozó történet szerzője – a szerk.) életművét, rámutatva, hogy utóbbi liberális szemléletével nemet mond mindenre, ami hit, megkötöttség, vélt akadály ahhoz, hogy igazán boldogok legyünk. Csakhogy Candace Bushnell később, elérve az ötödik x-et azt nyilatkozta (a témáról korábban itt és itt írtunk), hogy ráébredt annak hatására, hogy nincsenek gyermekei, és egyedül van. Az írónő hozzátette, most már látja, hogy azok az emberek, akiknek gyermekük született, olyan biztos alapon állnak, amellyel a gyermektelen emberek nem rendelkeznek.

– Ezzel ellentétben Kornis Gyula halála óta eltelt harminc év, és ma szobrot állítunk neki, mert az ő gondolatai, melyek nemzeti, keresztény, közösségi alapon állnak, még mindig ugyanolyan sziklaszilárdak, akárcsak ennek a szobornak a talapzata 

– zárta gondolatmenetét az államtitkár. 

Hozzátette, a jelenlévő fiataloknak érdemes megfontolniuk a két író közötti különbségeket akkor, amikor ilyesfajta döntések sorát kell majd életükben meghozniuk. Az az életfilozófia, amit ma nagyon sok liberális gondolkodó mond, zsákutcába vezet, látjuk ezt például Candace Bushnell esetében is.

Az az elmélet, mely szerint a diszkrimináció-mentes világhoz az vezet, ha mindenki magányosan él, mindenki elszigetelt, mindenki identitás nélküli, láthatóan egy zsákutca.

– Ezen értékek ellenértékének, a természetes értékek képviselőjének, Kornis Gyulának állítunk szobrot. Mi Magyarországon a rendszerváltás utáni harminc évben a liberális gondolkodást a világnézeti semlegesség dogmájával kaptuk meg, vagyis, hogy minden iskolában a diákokat a világnézeti semlegességre kell oktatni – hívta fel a figyelmet az államtitkár. Azonban ez egy érték nélküli és eszmény nélküli világot akar teremteni. Ennek részben a  XXI. századi történelem a magva, mivel az első világháború után nagyon sok ország megtagadta múltját, sokan elüldözve uralkodójukat államformát váltottak. Ezzel a történelmi folytonosságot akarták megszüntetni, és megtagadni a korábbi történelmüket. Rétvári Bence szerint

éppen ez a múltmegtagadás vezetett a két világháború között a nácizmus és kommunizmus eszméinek megjelenéséhez, a második világháború után pedig a kommunizmus magyarországi betöréséhez is, erőszak útján.

Juha Richárd szobrászművész és alkotása, Kornis Gyula katolikus pap, piarista szerzetes, filozófus, egyetemi tanár, kultúrpolitikus szobra a váci Piarista Gimnázium és Kollégium épülete előtt 2019. szeptember 2-án. – MTI/Kovács Attila

– Így nem meglepő a rendszerváltás utáni teljes ideológiamentesség hirdetésére való törekvés: ne a minőség számítson, hanem a mennyiség, ne állítások, csak tagadások legyenek életünkben! Ma, amikor Kornis Gyula értékeiről beszélünk, a családról, a magyarságról és a hitről, rá kell ébrednünk, hogy 

a hagyományos Európát kialakító értékek ma sajnos már nem összekötik, hanem láthatóvá teszik kontinensünk kettészakadását

– mutatott rá az államtitkár. 

Rétvári Bence szerint a haladás gondolatát sokan összekeverik a másolás gondolatával, hogy az az előrelépés, ha más országok technológiáját, gyakorlatait, újításait egyszerűen átemeljük Magyarországra. Azonban a haladás nem lehet másolás.

– A történelemoktatás nem lemaradás-oktatás, hanem a magyar nemzet teljesítményének az oktatása kell, hogy legyen.

Ha valaki a haladást a másolásban látja, akkor a haladás neki egyenlő az önfeladással. Mindennel, ami természetesen kialakult, mindennel, ami múltját képezi, minden, ami az identitását kialakította, annak a feladásával. Ha valaki az ősei, elődei útján jár annak leutánozása nélkül, de ugyanabba az irányba halad, ő jár a megmaradás és az identitás megőrzésének az útján. 

Kornis Gyula nem arra nevel, hogy behúzott nyakkal, leszegett fejjel járjatok, hanem arra, hogy legyetek büszkék a magyarságotokra, a kereszténységetekre és a családotokra! Egyenes háttal, magatokat kihúzva, felemelt fejjel járjatok! – erősítette meg beszéde mondanivalóját Rétvári Bence.

Képek forrása: MTI