A Hormuzi-szoros hajózhatóságának biztosítása és a Brexit a fő téma az EU-tagállamok kétnapos külügyminiszteri értekezletén, amely csütörtökön kezdődött Helsinkiben.
Európának a feszültség enyhülését kell szolgálnia a Perzsa(Arab)-öböl térségében, közös európai álláspontra van szükség Irán vonatkozásában – mondta a sajtónak a konferencia előtt Heiko Maas német külügyminiszter.
Az Egyesült Államok felhívásáról, miszerint csatlakozzanak tengeri biztonsági missziójához más országok is, különböző elképzelések keringenek – mondta újságíróknak Pekka Haavisto finn külügyminiszter.
„Ha biztonságos a Hormuzi-szoros, akkor nincs szükség semmilyen misszióra. Irán azonban sajnos veszélyt jelent a biztonságra”
– mondta.
hirdetés
Németország és más EU-tagállamok ki akarnak maradni az amerikai kezdeményezésből, bár nem zárkóznak el egyfajta megfigyelői szereptől.
Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az esti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a szintén Helsinkiben tanácskozó védelmi miniszterek megvitattak egy koncepciót, amelynek értelmében
„egyeztetett tengeri jelenlétre lenne szükség az unió szempontjából stratégiailag fontos területeken”.
Az elképzelés szerint e térségek kiterjednének az Indiai-óceánra és a Csendes-óceán ázsiai vizeire is. Az akciókat a tagországok saját eszközeikkel, saját parancsnokságuk alatt hajtanák végre, de egyeztetve, és az információikat és elemzéseiket megosztva. Együttműködnének a part menti országokkal is. A részvétel önkéntes.
A nem hivatalos ülésen döntés nem született, de minden tagország érdeklődést mutatott a terv iránt.
A technikai részleteket később dolgozzák ki, és miután azok rendelkezésre állnak, az Afrika nyugati partjainál lévő Guineai-öböl lehetne az első helyszín – mondta.
Mogherini leszögezte, hogy az elképzelt uniós misszió nem függ össze az Egyesült Államok által a Hormuzi-szoros térségében indított őrjáratozással. Mint elmondta, a védelmi miniszterek megvitattak olyan témákat is, mint a mesterséges intelligenciával felruházott, halált okozni képes fegyverek növekvő fenyegetése, a klímaváltozás elleni fellépés a hadseregek energiafogyasztásának csökkentésével és az úgynevezett hibrid fenyegetések, amelyekre nagyobb figyelmet és közös eszközöket kell fordítani.
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump tavaly felmondta az iráni nukleáris program korlátozásáról szóló 2015-ös többhatalmi atomalkut, majd ismét szankciókkal sújtotta Iránt.
A külügyminiszteri értekezleten további téma Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból. A miniszterek szorgalmazták, hogy London ne megállapodás nélkül távozzon. Többen nyíltan aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy Boris Johnson brit kormányfő meghosszabbíttatta az őszi brit parlamenti szünetet, mivel így még nagyobb a rendezetlen kilépés kockázata.
Stephan Blok holland külügyminiszter leszögezte, hogy senkinek nem érdeke a megállapodás nélküli Brexit.
A Reuters brit hírügynökség megjegyzi, hogy a miniszterek zöme nem akart megjegyzést fűzni Johnson lépéséhez, mondván, brit belügy, Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter viszont hajlandó volt kommentálni.
„A labda a brit térfélen pattog. Mi minden lehetségeset megtettünk a rendezett távozásért. Ha a másik fél közli, hogy az nem lehetséges, akkor álljon elő alternatívával. Az EU álláspontja egységes, Londonnak kell döntenie” – mondta.
MTI
