Vidéki Vidéki Színházak Fesztiválja a Thália Színházban
„A vidéki színházak a közönség minél szélesebb rétegét igyekeznek megszólítani, a repertoárjuk különösen sokszínű, és a színészekre is többféle szerep jut. Lehet, hogy akit az egyik darabban még énekelni és táncolni láttunk, az a következőben már egy drámai szerepben tűnik fel” – mondta e Lantos Anikó, a fesztivál igazgatója a Vasarnap.hu-nak.
Idén nyolcadik alkalommal rendezik meg ezt a fesztivált, így Lantos elmondása szerint már van egyfajta párbeszéd a vidéki színházakkal arról, hogy mire készülnek, mit ajánlanak, melyik előadást mutatnák be szívesen Budapesten. 
„Mind a vidéki színjátszásban, mind annak közönségében vannak különbségek a budapestihez képest. A fővárosi közönség más módon néz színházat, hiszen itt sokféle műfajjal, sokféle színházzal találkozik. Már csak amiatt is nagyon izgalmas egy teátrum számára Budapesten játszani, hogy mennyire más visszhangot kapnak.”
Hozzátette: gyakran mesélik a meghívott alkotók, hogy meglepte őket az itteni nézők reakciója olyan dolgokra, amelyet esetleg a saját közönségük nem is vett észre.
„Célunk, hogy a budapesti nézőközönség megismerje a vidéki alkotókat, és netán még egy-egy vidéki kirándulásba az ottani színházat is beiktassák. Ennek a fesztiválnak van egy nagyon jó hangulata, és ilyenkor a vidéki színházak kiemelt figyelmet kapnak, és lehetőségük van a bemutatkozásra. Mindegyik előadás más miatt izgalmas, és nekem egytől egyig közel állnak a szívemhez. Azt gondolom, ha valaki szereti a színházat, ebben a sokszínű programban megtalálja a kedvére valót” – mondta a fesztiváligazgató. 
A fesztivált a debreceni Csokonai Színház előadása nyitja, amely egy Shakespeare-átdolgozás. A Lear című darabot Ilja Bocsarnikovsz állítja színpadra. A fiatal orosz rendező a szülő-gyermek kapcsolatból – mivel édesanyjával élt – az anya-gyermek viszonyt ismeri. Éppen ezért a hagyományos Lear király helyett a darabban Ráckevei Anna játssza a főszerepet, aki a sajtótájékoztatón elmondta: a rendező fiatal kora ellenére mély ismerője az emberi természetnek.
Szeptember 3-án a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház mutatja be Az eltört korsó című előadást, másnap pedig a Győri Nemzeti Színház játékát, A tündérlaki lányok című előadást tekinthetik meg a nézők. A negyedik napon a Miskolci Nemzeti Színház mutatja be a Cyrano című klasszikust, szeptember 6-án pedig a Váci Dunakanyar Színház és a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház közös produkciója mutatkozik be, Csehov Ványa bácsija. 
Szombaton két előadás is várja az érdeklődőket, a kecskeméti Katona József színház A király beszéde című előadása és a Békéscsabai Jókai Színház produkciója, a Vénusz nercben. Érdekesség, hogy Zayzon Zsolt, a kecskeméti előadás főszereplője idén már a Thália társulatát erősíti.
Az utolsó napon szintén két előadás következik majd, a Nagyszínpadon a tatabányai Jászai Mari Színház előadásában a Švejk, míg az Arizona Stúdióban a Korai menyegző, amelyet a kaposvári Csiky Gergely Színház Olt Tamás rendezésében mutat be. 
A rendező, aki egyben a darab írója is, a sajtótájékoztatón elmondta: az előadás ihletét egy népszokás adta. Eszerint ha egy fiatal lány idő előtt elhunyt, akkor menyegzőt ültek, és a halálhoz adták feleségül. Számára ebben az emlékezés felszabadító ereje mutatkozik meg, ahol a szomorúságot és gyászt egy derűs készülődés váltja fel.
Kiemelt kép: Jaroslav Hašek – Spiró György: Švejk / Jászai Mari Színház
