Miközben a nyugati országok sajnálkoznak azon, hogy csak a pénzüket fecsérlik el az Afrikának nyújtott segélyekkel, addig az a kőkemény valóság, hogy a Nyugat felé irányuló törvénytelen pénzmozgásokon keresztül több mint kétszázszorosát nyerik vissza a „befektetett" összegnek. Brüsszel nem meri, vagy nem akarja elismerni, hogy az illegális migráció legfőbb oka a volt gyarmatok függésben tartása és kifosztása. Franciaország ennek éllovasa. Pedig az afrikai kontinens erőforrásban gazdag, és egyes elemzők szerint jó gazdálkodás és hatékony adórendszer révén képes lenne saját fejlődésének nagy részét finanszírozni. Mindezt azonban a korábbi gyarmatosítóikkal megkötött paktumok miatt nem tudják megtenni. A Magyar Hírlap cikkét szemlézzük.
A volt gyarmattartók nem érdekeltek a földrész feltámasztásában. Minél lassabban lábadozik Afrika a gyarmati időszak romjaiból, annál tovább tudják kizsákmányolni azt. Ez nem más, mint egy modern kori gyarmatosító zsákmányszerzés.
Franciaország mindmáig megőrizte gyámi szerepkörét. Az oktatás és a közigazgatás nyelve a francia maradt, de az anyaország politikailag, katonailag és gazdaságilag is rajta tartja a kezét a volt 14 gyarmaton, amelyek közül nem egy a legnagyobb migránskibocsátó régióhoz tartozik. Párizs mégsem tesz semmit azért, hogy a migrációs válságban valódi megoldást találjon. Nem érdeke.
Néhány évvel ezelőtt nyilatkozta egyik ritka őszinteségi rohamában Jacques Chirac: „Őszintén el kellene ismernünk, hogy a bankjainkban lévő pénz nagy része pontosan az afrikai kontinens kizsákmányolásából származik” – idézi cikkében Petrin László a volt francia államfőt.
Párizs szabad rablásának legfőbb eszköze a valuta. Huncut módon végső soron a francia nemzetgyűlés határozza meg az afrikai valutaközösségi frank konvertibilitását, amelyért cserébe az afrikai országoknak valutatartalékuk hatvanöt százalékát, hozzávetőlegesen évente mintegy 500 milliárd dollárt a francia kincstár felügyelete alá kell helyezniük, a franciák szerint természetesen kamatmentesen. Továbbá egyéb pénzügyi kötelezettségeik okán még további húsz százalékot kell elhelyezniük a valutatartalékukból a francia központi bank ellenőrzése alá.
A francia gyámságért a volt francia gyarmatországok pénzüknek évente csupán tizenöt százalékához férhetnek hozzá. Ha többre lenne szükségük, kaphatnak hitelt. Ha pedig bármit is eladnának az országukban, a franciáknak elővásárlási joguk van mindenre. Ha mégsem szándékoznak valamit megvenni, akkor is ők engedélyezik, hogy kinek adhatnak el bármit az afrikaiak.
hirdetésA liberalizmus valódi arca tehát így jelenik meg Franciaországban és Brüsszelben, ahol a franciák cinkosai üldögélnek. Ha valaki az igazságosságot kutatja a tények mögött, csalódni fog.
Azt mondják, ha a világ népei a szükség alapján osztanák szét a megtermelt javaikat a Földön, akkor nem lenne egyetlen éhes ember sem. Ám Petrin László cikke alapján talán annyit is elég lenne kijelenteni, hogy ha Franciaország és a hozzá hasonló gyarmatosító országok abbahagynák a modern kori gyarmatosító, kizsákmányoló tevékenységüket, Afrika valódi fejlődésnek indulhatna, és senki nem akarná migrációra adni a fejét.
A teljes írás itt olvasható.
Forrás: Magyar Hírlap. Fotó: Life.hu
