Hetvenéves lenne a „kiképzett űrhajós”, Magyari Béla

Ma töltené be 70. életévét az a kiváló férfi, „a kiképzett űrhajós” – Magyari Béla –, aki Farkas Bertalan tartalékosaként bármelyik percben első magyarként repülhetett volna a világűrbe a Szojuz-36 fedélzetén 1980 májusában. Mint ismeretes, éppen a napokban, augusztus 2-án ünnepelte 70. születésnapját az „űrhajóstárs”, Farkas Bertalan.

Magyari Béla 1949-ben született Kiskunfélegyházán. Gyermekkori álma az volt, hogy vadászpilótává válhasson. 1967-1969-ben a magyar, 1970-1971-ben a szovjet repülőműszaki főiskola növendéke volt. 1972-ben lett a magyar légierő repülőtisztje. Rá öt évre, 1977-ben pedig már első osztályú vadászrepülő minősítést kapott – írja az origo.hu a Magyari Béla halálhíréről szóló cikkében.

A többi magyar űrhajósjelölttel került be a szovjet Interkozmosz űrkutatási projekt kiválasztási folyamatába még 1977-ben. A rostán végül Farkas Bertalan és Magyari Béla ment át – számol be a hirado.hu –, őket szovjet kollégáikkal együtt a Csillagvárosban található Gagarin Űrhajóskiképző Központban készítették fel az űrutazásra. Az 1978-ban indult kiképzés két évig tartott, és mind Farkas Bertalan, mind Magyari Béla kiváló eredménnyel teljesítette.

Budapest, 2005. május 27. Farkas Bertalan (balra) és Magyari Béla űrhajós a saját fényképe előtt áll a magyar űrhajózás 25. évfordulója alkalmából rendezett kiállításon a Hadtörténeti Múzeumban Budapesten. MTI Fotó: Soós Lajos

Farkas Bertalan űrhajóstársa és parancsnoka Valerij Nyikolajevics Kubaszov, Magyari Béláé Vlagyimir Dzsanyibekov volt. A jelöltek közül – másfél évvel a repülés előtt – az orosz szervezők választották ki Farkas Bertalant az űrrepülésre, de Magyari Bélának ugyanúgy végig kellett csinálnia a kiképzést, állandóan készen állt a helyettesítésre. 1980. május 26-án azonban csak a földi irányítóközpontból izgulhatta végig Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov űrrepülőgépének, a Szojuz-36-nak a fellövését. Ő tartotta a kapcsolatot Farkassal, és közben közvetített is a Magyar Televíziónak.

Az Interkozmosz programot követően idehaza ő is megkapta a Magyar Népköztársaság Űrhajósa címet, illetve őrnaggyá léptették elő. Az űrrepülést követő egy esztendő országjárással telt, élménybeszámolókat tartottak Farkas Bertalannal közösen. 1980-ban szülőhelye, Kiskunfélegyháza díszpolgárává avatták – tudható meg Varga Attilának egy, az űrhajóssal készített beszélgetéséből.

1980. május 1. Magyari Béla (balra), a Szojuz-36 űrhajó tartalékszemélyzetének tagja társa és parancsnoka, Vlagyimir Dzsanyibekov társaságában a kiképzés alkalmával a bolgár Szpektr-15 műszer használatát gyakorolja a Szaljut-6 űrállomás földi gyakorló példányának fedélzetén. MTI Fotó: Németh Ferenc

Magyari Béla 1981 és 1986 között a Budapesti Műszaki Egyetem nappali tagozatán folytatta tanulmányait, űranyag-technológus lett, kutatóként dolgozott 1990-ig. Közben a Miskolci Műszaki Egyetemen képezte tovább magát, doktori disszertációját fémtani kutatásokból írta. A nyolcvanas években a miskolci egyetem mérnökei egy új űrkemence fejlesztésébe kezdtek, amelynek „születésénél” ő is bábáskodott, ám a kutatásokra szánt pénz elfogyott.

A későbbiekben négy évig nem tevékenykedett szorosan az űrhajózás terén, végül szívizomgyulladás miatt el is tiltották a repüléstől. Ettől fogva dolgozott előbb 1990-ben a Pénzügyminisztériumban, majd 1992-től a Honvédség berkeiben a MiG-21-es vadászrepülők fejlesztésében vett részt. 1995-től a Budapesti Műszaki Egyetem honvédelmi csoportvezetőjeként oktatásszervezés volt a feladata. Amikor az általa vezetett honvédelmi csoportot felszámolták,  hat hónapig volt az SFOR (a NATO vezette, többnemzetiségű stabilizációs erő Bosznia-Hercegovinában) kötelékében a logisztikai főnökségen osztályvezető – számol be munkásságáról a hirado.huKésőbb a Belügyminisztérium, majd a Magyar Űrkutatási Iroda munkatársa volt, ahonnan 2006-ban nyugdíjazták. 2001-től hat éven át volt a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) elnöke.

Budapest, 1980. február 1. Magyari Béla kiképzett űrhajós vadászpilóta magassági öltözékben. MTI Fotó: Németh Ferenc

A sajtóban 1980 tavasza óta Magyari Béla őrnagy nevéhez tartozott ez a két szó: kiképzett űrhajós. A katonai sajtó munkatársai akkoriban folyamatosan nyomon követték az Interkozmosz program keretében űrrepülésre kiválasztott két szuperszonikus pilóta felkészülését. A Néphadsereg című lap kétféle különkiadásának előkészítése is megtörtént, a nyomda arra várt, hogy a kilövés pillanatában a Farkas Bertalan-, avagy a Magyari Béla-verzió nyomtatása kezdődjön-e meg. Nos, a tartalmában csaknem azonos lap végül Farkas Bertalannal a címlapján került az olvasókhoz.

Hasonlóképp járt el a Katonai Filmstúdió is: két film készült el a vágóasztalon, s bár a Farkas Bertalanról szóló változat került a filmhíradókba, megmaradt az archívumban az a verzió is, amelyet Magyari Béla kilövése esetén mutattak volna be. A honvedelem.hu médiatörténeti ritkaságot adott közre azzal, hogy bemutatták ezt a filmet, amely addig soha nem került a nézők elé. A honvedelem.hu portál ezzel tisztelgett Magyari Béla nagysága előtt.

A Magyar Posta is méltóképpen emlékezett meg a nagy eseményről. A start másnapján, május 27-én ötforintos bélyeget adott ki. A rajzon két, a beszállás előtt integető, felismerhetetlen űrhajós látszik. Az ok egyszerű: mivel a bélyegtervet és a nyomdai munkákat jó előre el kellett készíteni, nem tudhatták, hogy végül melyik legénység utazik majd a Szojuz-36 űrhajóval. 

Farkas Bertalan nyugállományú dandártábornok Magyari Béla nyugállományú ezredes, kiképzett űrhajós búcsúztatásán a Fiumei úti sírkert ravatalozójában 2018. május 11-én. MTI Fotó: Soós Lajos

Magyari Béla hosszas betegséget követően hunyt el budapesti otthonában 2018. április 23-án.