Kovács-Pifka Péter a Vasarnap.hu-nak: Mondják meg a külhoni magyarok, hogy milyen célokat támogassunk!

Kovács-Pifka Pétert, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET) főigazgató-helyettesét, a Kovács K. Zoltán Alapítvány kurátorát kérdeztük a határon túli magyarok támogatásáról Tusnádfürdőn.

– Hogyan tudja a kormány leginkább támogatni a határon túl élő magyarokat?

– A legnagyobb támogatás az egyszerűsített állampolgárság felvételének lehetővé tétele volt. Ez egy hosszú munka kezdetének számított, hiszen ezáltal a teljes Kárpát-medence, sőt a világ magyarsága minden szempontból érezheti azt, hogy ehhez az egy nagy közösséghez tartozik – Orbán Viktor  szavaival élve egy történelmi és kultúrnemzethez.

Úgy gondolom, a támogatás több fronton is zajlik. Szükséges egy olyan politikai támogatás, amely a közösségek megerősödésében segít, de emellett az anyagi támogatás is ugyanilyen fontos. Jó lenne, ha minden magyar ténylegesen ugyanazokkal a lehetőségekkel élhetne –  ezt a célt szeretnénk elérni.

Ez jelenti azt is, hogy az egyéneket, magyar állampolgárokat fontos támogatni, viszont a közösségeinket is, legyen szó oktatási intézményekről, civil- és egyházi, valamint minden olyan szervezetről, melyek fontosak a határon túli magyarság számára.

Szerintem helyes az a gondolkodás, hogy bízzuk a közösségekre, hogy ők mondják meg, melyek a fontos célok, és Magyarországról a saját erőnkhöz mérten ezeket a célokat támogassuk.

– Rendelkezésre állnak-e erőforrások az EMET-ben arra, hogy a határon túl élő magyarokat is támogatásban tudjuk részesíteni?

– Természetesen, itt a fő szempont az, hogy azokat a forrásokat, amik nem feltétlenül Magyarország területére korlátozódnak, mint például a Nemzeti Kulturális Alap, amely a magyar művészettel foglalkozó szervezet, lehetővé teszi a magyaroknak a világ bármely pontjáról való pályázást.

Ilyen a Csóri Sándor program, ahol sokkal célzottabban külön forrást különítettek el arra, hogy a külhoni magyarság különböző, népi kultúrát megőrizni szándékozó céljait is támogatásban tudjuk részesíteni.

Kiemelhetném még a Nemzeti Tehetség Programot, amely szintén tud magánszemélyt és szervezetet is támogatni. Magánszemélyt például a Nemzet Fiatal Tehetség Ösztöndíjon keresztül, amelyben szintén a nemzethez tartozó minden magyar részesülhet.

– Hogyan tud az EMET hozzájárulni a magyar-magyar kapcsolatok erősítéséhez?

– Külön uniós programjaink vannak arra, hogy ezeket a magyar kapcsolatokat erősítsük. A Határtalan Magyarország programban külhoni általános iskolák 7. osztályos tanulói jöhetnek osztálykirándulásra Magyarországra, ezt pedig teljes egészében az EMET szervezi és adminisztrálja. Illetve ezeknek az iskoláknak a pedagógusai is részt vehetnek egy továbbképzési programban, amelyet egy konzorciumpartnerünk, a Szeged-Csanádi Egyházmegye Gelsey Vilmos Pedagógiai Intézete biztosít a számukra.

A Lépj át a határaidon programunkkal a külhoni magyar szervezeteknek próbálunk segíteni abban, hogy milyen módon tudnak pályázni az EMET forrásaira. Tájékoztatókat, illetve képzést tartunk ezekről annak érdekében, hogy minél eredményesebben és sikeresebben tudjanak pályázatot benyújtani.

Itt az indikátorunk az, hogy a külhoni pályázatok sikere a mi sikerünk is egyben.

– Miért tartotta fontosnak, hogy idén is részt vegyen a Tusványoson? Mennyi Bálványosi Szabadegyetemet tudhat maga mögött?

– Sok évvel ezelőtt voltam először, azóta majdnem minden évben jövök. Azért tartom fontosnak, mert ez az a hely, ahol a magyar közösségek az egész Kárpát-medencéből összegyűlnek. Személyesen is itt érzem át leginkább, milyen jó egy ilyen hatalmas nemzet tagjának lenni, melyet a határok nem tudnak szétszabdalni. Nem beszélve arról, hogy a Kovács K. Zoltán Alapítvány kurátoraként maga a névadó is kötelez: a Szabad Európa Rádió legendás munkatársaként, majd később itthon is, Zoli bácsi média- és közéleti munkásságának iránytűje az egységes magyar nemzet volt.

(A Vasarnap.hu-t a Kovács K. Zoltán Alapítvány adja ki.)