Az állatok megmentője lett a nukleáris katasztrófa után

A Csernobil című sorozat óta az atomerőmű-katasztrófák körül forog a közbeszéd. A csernobili robbanás már több, mint 30 évvel ezelőtt történt, de a fukusimai katasztrófa alig egy évtizede rázta meg a világot. Emlékeznek még a japán farmerre, aki visszatért Fukusimába, hogy életét áldozza az ott maradt állatokért?

A Csernobil című sorozat tartja lázban mostanság a nézőket. A több mint harminc évvel ezelőtt történt ukrajnai atomerőmű-baleset a legsúlyosabb nukleáris katasztrófa az atomenergia történetében. Nem is olyan rég azonban történt egy némileg hasonló jellegű baleset, méghozzá Fukusimában.

Forrás: flickr

A japán Fukusima atomerőműben 2011-ben súlyos nukleáris üzemzavarok keletkeztek egy földrengés és az azt követő cunami hatására. Borzalmas pusztítás ment végbe az országban, amelynek következményeivel a mai napig küzdenek. A Fukusima Daiicsi atomerőmű körüli zónát tiltott zónának minősítették, amelynek sugármentesítése akár 500 évig is eltarthat.

Közel 16 ezren vesztették életüket a cunami és a földrengés következtében, és több mint 2500 embert kellett eltűntnek nyilvánítani.

Már vannak települések az atomerőmű 20 kilométeres körzetén belül, amelyekbe engedélyezték a visszatérést – kérdés, hogy kik mernek élni ezzel a lehetőséggel? Tomioka városában azonban van egy ember, aki nem tágított otthona mellől. Az egykori 16 ezer lakos közül egyedül él a szellemvárosban, hiába telepítettek ki mindenkit a reaktor 20 kilométeres körzetéből egy nappal a katasztrófa után. Ugyan az elején ő maga is családjával tartott délre, de nem sokkal később visszatért Tomiokába – méghozzá az állatok miatt. A sorsára hagyott állatokkal ugyanis ember nem törődött ezekben a napokban. Az elején még csak kutyákat és macskákat etetett, de később felfedezte a többi hátrahagyott állatot is: teheneket, disznókat, kacsákat, libákat, sőt struccokat is.

Fukushima prefektúra gamma-sugárzási dózistérképei pár nappal a szerencsétlenség után – Wikipedia

Tízezrek hagyták hátra háziállataikat abban a hitben, hogy pár napon belül ismét visszatérhetnek otthonaikba. Ezek az állatok teljesen magukra maradtak, és csak Matsumura önfeláldozása mentette meg őket.

A „fukusimai állatok őrzőjeként” emlegetett férfi naponta ki van téve a sugárzásnak, és a szervezetében lévő magas radioaktív cézium szinttel világrekorder – mégsem adja fel az állatok segítését. Ugyan a sugárzás hatását még nem érzi, de évek múlva már nagyon komoly következményei lesznek. A férfit ez annyira nem izgatja, hiszen mint mondja, ennyi idő alatt amúgy is meghalna.

A világon mindenhonnan támogatják Matsumurát, adományokat küldenek a kihalt városba, hogy folytathassa az állatok megmentését. Nem csak az ő ellátásukról gondoskodnak az adományozók, de magáról Matsumuráról is kell, hiszen minden Tomikokában termett zöldség és gyümölcs erősen szennyezett.

Megannyi leláncolt állatot mentett meg az éhhaláltól, és ma is egész nap járja a várost, hogy ellássa a megmaradt jószágokat. Nem hajlandó elhagyni szülővárosát, mert ha ő – az utolsó lakos – is kilép a város kapuin, Tomioka meghal. Életben tartja az állatokat és a várost, amíg csak ereje engedi.