Így alakul Földünk és hazánk népessége

Valójában 7,7 milliárdan élünk a Földön az évekig emlegetett 6 milliárd helyett, vagyis egyre többen használjuk Földünk kapacitásait – derül ki a KSH népesedési világnap alkalmából közzétett kiadványából. Az adatok érdekességük mellett aggodalomra is okot adnak, hiszen, még ha mi magunk nem is, gyermekeink mindenképpen egy igencsak megváltozott világban fognak felnőni, ahol egyre kiélezettebb harc folyik majd bolygónk erőforrásaiért.

Megdöbbentő, de a század végére több mint hárommilliárddal leszünk többen, vagyis 10,9 milliárd ember él majd a Földön. Az adatokat kontinensekre lebontva Ázsia vezet, ahol 4,6 milliárdnyian élnek, azt követi Afrika 1,3 milliárd fővel, majd Európa 747 millió lakossal. Közép-és Dél-Amerika 684, Észak-Amerika 366 és Óceánia 42 millió főt számlál.

Kontinensünk és az Európai Unió

Európa lakosaiként számunkra érdekes lehet, hogy az Európai Unió lakossága 2018 január elsején 512,4 millió fő volt,

az elmúlt közel hat évtizedben pedig 106 millió fővel, 26 százalékkal nőtt az Uniós tagállamok népessége.

A becslések szerint az unió népessége a század közepéig folyamatosan nő majd, 2045-ben éri el az 529,1 millió fős maximumát, ami 2081-ig 518,8 millió főre mérséklődik.

Viszonylag pozitív adat, hogy az átlagéletkor Európában 2017-ben 80,9 évre nőtt, azonban a népesség tekintetében aggodalomra ad okot, hogy 1950-től napjainkig folyamatosan és jelentősen, 26-ról 16 százalékra csökkent a gyermekkorú (0–14 éves) lakosság aránya. Az életkori tendenciáknál maradva: az 1950 és 2020 közötti periódust tekintve nagyjából 3 európai lakosból 2 tartozik a munkaképes korú, 15–64 éves korosztályhoz. A század végéig várhatóan az össznépességen belül55 százalékra csökken ennek a csoportnak a részaránya.

Az elöregedő társadalmak veszélyei

Az időskorú (65 éves és annál idősebb) lakosság arányának meredek emelkedése tovább folytatódik, az 1950. évi 8 százalék várhatóan több mint három és félszeresére, 30 százalékra nő 2100-ra. Sajnos hazánkban sem megnyugtatóak az idős népességre vonatkozó adatok.

Míg napjainkban itthon száz aktív korúra 50 fiatal és idős jut, addig 2081-re ez az érték több mint másfélszeresére, 78-ra emelkedhet majd.

Az időskorú népesség növekedése hívja fel talán leginkább figyelmünket a népességcsökkenés megállításának fontosságára, hiszen hamarosan az okozza majd a legnagyobb problémát, hogy túl kevesen lesznek a fiatalok ahhoz, hogy az idős népességet eltartsák. Ez a nyugdíjrendszer hatalmas fokú megterhelése mellett az egészségügy területén is óriási problémákhoz vezet majd. Azt se felejtsük el továbbá, miközben nő az időskorú népesség aránya, az átlagéletkor a fejlődéssel párhuzamosan növekszik, így, míg a múltban a fejlődési szintnek megfelelően „cserélődtek” a generációk a társadalmakban, manapság számolni kell a magas életkort megért emberek eltartásával. 

A magyar viszonylat

Hazánk tekintetében, akárcsak Olaszország, Görögország és Portugália esetében a lakosság létszámának csökkenését a pozitív vándorlási egyenleg mérsékelte, azonban a népességszámot általánosságban a reprodukciós szint alatt stagnáló termékenység és a folyamatosan javuló életkilátások határozzák meg.

Népességünket tekintve Magyarország népességét 8,7 millióra becsüli az Eurostat századunk végére (2081-re), ezzel népességnagysága alapján megőrzi 13. helyét a rangsorban, miközben aránya az európai populációban 1,9-ről 1,7-ra csökken.

Napjainkban a népesedési világnapjától függetlenül is kiemelten fontos a demográfiai trendek alakulásának kérdése, mely nemcsak a jövőben, de jelenünkben is problémát okoz az egyes országok és kontinensek számára.

Magyarország számára a népesedés növekedését kultúránk, identitásunk és magyarságunk megőrzése mellett kell abszolválni, ezért – ahogy erre közleményében a Kereszténydemokrata Néppárt is felhívja a figyelmet –, az egyik legfontosabb feladat, hogy olyan környezetet biztosíthassunk családjainknak, hogy minden kívánt gyermek megszülethessen és kiteljesedhessen. Ehhez a legnagyobb segítséget a családpolitikai intézkedések nyújthatják, amelyek terén Európa élvonalába tartozunk.

A megváltozott családminták, a gyermekvállalás kitolódása, a karrier előtérbe kerülése és az individualizáció mind hozzájárulnak ahhoz, hogy megtorpanjon a népességnövekedés, azonban ez nem minden országra és kultúrára igaz.

Magyarországon a termékenységi arányszám (vagyis, hogy átlagosan hány gyermeknek ad életet egy nő élete során) a nyolcvanas évek vége óta folyamatosan csökkent, az utóbbi években azonban növekedésnek indult (1,5-nél járunk jelenleg). Fontos lenne, hogy legalább a szinten tartáshoz szükséges 2,1-es számot elérjük, ehhez azonban társadalmi szemléletváltásra és a népességfogyás veszélyeinek belátására volna szükség. A Kárpát-medencében ugyanis mindig lesznek emberek. Hogy magyarok vagy sem, az viszont már rajtunk múlik. 

Képek forrása: unsplash és pixabay.com

Iratkozzon fel hírlevelünkre