Nem a gazdasági tényezők boldogtalanságunk legfőbb okai, a sikertelen kapcsolatok és a mentális betegségek sokkal nagyobb szerepet játszanak – derül ki egy új, a „boldogság eredetének” vizsgálatát célzó tanulmányból, melyről az Independent.co.uk számolt be.

– A depresszió és a szorongás kiküszöbölése 20 százalékkal csökkentené a boldogtalanságot, míg a szegénység megszüntetése mindössze csak 5 százalékkal

– jelentették ki a London School of Economics tudósai a jólét előmozdításának és a boldogtalanság csökkentésének leghatékonyabb módszereit vizsgáló széles körű kutatást követően.

– A mentális betegségek kezelése nem jelentene nettó költséget az állami pénztárnak, mert a gazdasági előnyök meghaladnák az eredeti költségeket – közölte a kutatócsoport.

A Richard Layard közgazdász által vezetett csapat célja, hogy forradalmasítsák az emberi prioritásokról való gondolkodást, és támogassák a szubjektív jólét tudományát, mely a gazdasági tényezők helyett lehet a sikeres kormányzás mutatója.

hirdetés

– A bizonyítékok azt mutatják, hogy a boldogságunk és a szenvedéseink szempontjából leginkább fontos dolgok a társadalmi kapcsolataink, valamint a mentális és fizikai egészségünk

– mondta Lord Layard. Ehhez az államnak egy új szerepben kell gondolkodnia: a jólét megteremtése helyett a jól-lét előmozdítására kell törekednie (angolul wealth creation vs. wellbeing creation).

– A múltban az állam egy kalap alá vette a szegénységet, a munkanélküliséget, az oktatást és a fizikai egészséget. Ugyanilyen fontos azonban most a családon belüli erőszak, az alkoholizmus, a depresszió és a szorongás, az elidegenedett fiatalok, a vizsga-stressz és még sorolhatnánk. Egyre inkább ezek kerülnek a középpontba – tette hozzá.

Bár az életszínvonal jelentősen javult az elmúlt negyven évben, az élet élvezetének szintje Ausztráliában, Németországban, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban élők számára statikus maradt. A kutatók jövő héten mutatják be eredményeiket Londonban egy OECD-vel közösen szervezett konferencián, melynek témáját a jólét képezi.

Amikor az emberek megítélik saját jövedelmüket vagy iskolázottságukat, általában a helyi normához mérik azt. Ennek alapján a tanulmány megállapította, hogy a jövedelem vagy az oktatás általános növekedése kevéssé befolyásolja a lakosság általános boldogságát.

Valójában a jövedelmi egyenlőtlenség a közösség boldogságának csak egy százalékát, míg a mentális egészség különbségei több mint négy százalékát magyarázzák.

Egy másik kulcsfontosságú megállapítás az oktatás kérdése, amely csak nagyon kicsi hatást gyakorolt az élettel való megelégedettségre, összehasonlítva például egy partner meglétével.

A boldog felnőtt életet előrejelző legerősebb tényező nem a gyermekek képesítése, hanem az érzelmi egészségük megléte. A kutatók felhívták a figyelmet a nagyfokú vizsga-stresszre és kritikával illették, hogy túl nagy teher rakódik a fiatalokra az oktatás és a megfelelő végzettség megszerzése kapcsán. Az iskola rendkívül fontos tényező – mutatta ki a tanulmány –, de főként nem az ott szerzett végzettség hasznosításában, hanem azért, mert a különböző iskolák viszonylagos hangsúlyt fektettek a tanulók boldogságára és jólétére.

A kutatók azt remélik, hogy a konferencia elősegíti a stratégia legmagasabb fokú elmozdulását, a jól-lét prioritása érdekében. A tanulmány a jól-lét mérésének módját célozza, illetve javaslatokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan lehetne javítani annak jelenlegi szintjén.

„Az emberi tőke felértékelődött, amint az emberek felismerték annak magas hozamát. A jól-lét csak akkor fog növekedni, ha a politikai döntéshozóknak adataik vannak arról, hogy a politika változása milyen hatással lesz az emberek mért jól-létére, és milyen áron” – olvasható a tanulmányban.

A jól-létbe való befektetés jó taktika a politikusoknak. A kutatók rámutattak:

1970 óta az európai választásokon az emberek elégedettsége jelzi legjobban előre, hogy a kormányt újraválasztják-e. Ez sokkal fontosabb, mint a gazdasági növekedés, a munkanélküliség vagy az infláció.

Az általános jól-lét javításának leghatékonyabb módját vizsgálva a kutatócsoport azt javasolta, hogy a mentális betegségeket azonnal orvosolni kell, mert óriási szerepük van boldogtalanságban, különösen a társadalom legkevésbé boldog 10 százaléka körében. Javasolták a meglévő rendszerek bővítését és új intézkedések bevezetését.

Nancy Hey, a Jóléti Munkaközpont igazgatója hangsúlyozta, milyen hasznos lehet a most bemutatott tanulmány. – A legtöbb ember meg van győződve arról, hogy a jól-lét javítása fontos, és hogy cselekedni kell. A legnehezebb megérteni, hogy mit tehetnek a különböző szervek és szervezetek – a kormány, az üzlet és a közösségek – mondta.

– Ez a kutatás segít megérteni, hogy mi szolgál leginkább annak támogatására, hogy az emberek boldogan éljenek. Eredményei felhasználhatók a politikai és költségvetési döntések meghozatalára, és remélem, hogy olyan kísérletekhez fognak vezetni, amelyek továbbra is építik azoknak az eszközöknek a megtalálását, melyek leginkább szolgálják a jól-lét elérését – tette hozzá.

Bár a kutatás Londonban készült, így főként Anglia társadalmát veszi górcső alá, a tanulmányban megállapítottak bármely európai országra kivetíthetők és érvényesek. Sajnos ma már Magyarországon is népbetegségnek számít a szorongás és a depresszió, valamint társadalmunk az alkoholizmus és dohányzás jelenléte kapcsán is élen jár. Ezért fontos lenne, hogy a külső tényezők figyelembe vétele mellett a belső, mentális egészség helyreállítását és megőrzését célzó társadalmi szemlélet alakuljon ki. Az egészséges társadalom és az élettel való megelégedettség ugyanis nem csak kívánatos, de szükséges is egy jól működő, funkcióit ellátni képes nemzet működéséhez. 

Képek forrása: pixabay és unsplash.com