A strasbourgi bíróságon a romániai diszkriminatív érettségi vizsgarendszer

A vizsgaeredményeket – melyek a fellebbezések után még kis mértékben módosulhatnak – hétfőn tették közzé.

Az országos összesítés szerint a jelentkezők 67,2 százaléka érte el a sikeres érettségihez szükséges hatos átlagot (1-től 10-ig tartó osztályozás mellett), és ez az elmúlt öt év legrosszabb érettségi eredményének számít.

A sikeresen érettségiző diákok legnagyobb arányát Bukarest negyedik kerületében regisztrálták (80,94 százalék), majd Kolozs (80,71 százalék), Iaşi (76,3), Bákó (75,96), Szeben (74,54) megye következik. A székelyföldi megyék a rangsor vége felé találhatók. Hargita megyénél, ahol a jelentkezők 50,3 százaléka ment át a vizsgán, csak a Bukarestet körülvevő Ilfov megyében, és a fővárostól délre fekvő Giurgiu megyében voltak rosszabb eredmények. Utóbbi két megyéből minden bizonnyal a fővárosi iskolák szívják el a jobb diákokat. Maros megyében a vizsgázók 60,8 százaléka, Kovászna megyében 58,4 százaléka tett le sikeres érettségit. Hargita megye öt szaklíceumában valamennyi érettségiző megbukott.

Amint a Krónika napilap összegezte: Hargita megyében idén 2228-an iratkoztak be az érettségire, százan nem mentek el valamennyi vizsgára.

A 2128 vizsgázó közül 1071-en értek el „átmenő” osztályzatot a vizsgasorozaton, a sikertelenül vizsgázók közül legtöbben – majdnem ezren – a román nyelv és irodalom írásbelin teljesítettek elégtelenül.

Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő elmondta: a legtöbb sikertelenül vizsgázó Kovászna megyei fiatal csak egy tantárgyból, román nyelv és irodalomból bukott meg. Háromszéken, Kovászna megyében 1147 érettségiző vett részt a vizsgasorozaton, közülük 670-nek sikerült az érettségije. Maros megyében 3488-an jelentkeztek érettségi vizsgára, közülük 3332-en jelentek meg, és 2028 diáknak sikerült átmennie.

A romániai oktatási rendszerben a magyar iskolákban tanuló fiatalok számára is ugyanazok a vizsgakövetelmények román nyelvből és irodalomból az érettségin, mint a román anyanyelvűek számára. Ez elsősorban azokat a fiatalokat érinti hátrányosan, akik magyar többségű környezetben élnek, és a román nyelvvel csak az iskolában találkoznak.

Az oktatási tárca elkezdte a differenciált román nyelvoktatás bevezetését, de ez a folyamat csak a hatodik osztályig jutott el.

A Székely Figyelő Alapítvány és az Erdélyi Magyar Ifjak szervezet korábban arra biztatták a románból sikertelenül érettségiző fiatalokat, hogy

nyújtsanak be panaszt az Emberi Jogok Európai Bíróságán a diszkriminatív érettségi vizsgarendszer miatt.

Tavaly több végzős élt ezzel a lehetőséggel, és idén márciusban hat fiatal kapott értesítést arról, hogy ügyüket a strasbourgi bíróság befogadta.

Az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) júniusban olyan törvénymódosítási tervezetet nyújtott be a román parlamentben, amely a nyolcadik osztály elvégzése utáni képességvizsgán és az érettségin is eltörölné a román nyelv és irodalom vizsgát a kisebbségi nyelveken tanuló diákok számára. A javaslattal sem a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), sem a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) nem értett egyet.

MTI