A keresztény értelemnek kell adnia minden dolog alapját

Dr. Bábel Balázs kalocsai érsek májusban felnőtteknek szóló katekézist tartott Kalocsán, az Astriceum Érseki Múzeumban, ahol Joseph Ratzinger, vagyis XVI. Benedek pápa írásaira és szavaira támaszkodva beszélt Európa válságáról, a keresztény kultúráról, a migrációról és a keresztény hozzáállás mikéntjéről.

Bár a katekézis témája az európai parlamenti választások kapcsán felvetődő égető, Európát érintő kérdések megvitatását célozta, Dr. Bábel Balázs hallgatóknak szóló üzenetei állandó relevanciával rendelkeznek XXI. századi jelenünkben.

II. János Pál és XVI. Benedek – az útmutató gondolatok

Az előadás XVI. Benedek műveire, korábbi írásaira és pápasága alatti megnyilatkozásaira épít, kiemelve azt, hogy a pápa erősen elkötelezett volt Európa mellett. Ez már pápai nevének megválasztásában is tetten érhető: Nursiai Szent Benedek, aki a Római Birodalom romjain vetette meg az új Európa alapjait és XV. Benedek, aki a világháború kirobbanásakor lett pápa, s kezdettől fogva a békesség szolgálója volt –, vagyis két olyan személy után választotta, akiknek kiemelkedő szerepe volt az európai élet és kultúra történetében.

Ugyanakkor pápaságát egyfajta folytonosság is jellemezte II. János Pál pápa munkássága után, aki Ecclesia in Europa, vagyis Az egyház Európában című, 2003-ban már betegen, öregen írt apostoli buzdításában leírja, „Ha az elmúlt évszázadokra fordítjuk tekintetünket, feltétlenül hálát kell adnunk az Úrnak azért, hogy földrészünkön a kereszténység a népek és kultúrák közötti egység, s a teljes értékű ember jogai előmozdításának elsődleges tényezője volt. Nem lehet kétségbe vonni, hogy a keresztény hit meghatározó, s mellőzhetetlen módon hozzátartozik Európa kulturális alapjaihoz. Európának ugyanis a kereszténység adott formát, beleoltva néhány alapvető értéket”.

XVI. Benedek gondolkodásmódja tehát csírájában már II. János Pálnál is megfigyelhető, aki az európai integráció tekintetében azt az álláspontot képviselte, hogy az Unió bővülése mindenki tiszteletben tartása mellett történjék,

megbecsülve a történelmi és kulturális sajátosságokat, a nemzeti identitást, az újonnan érkező tagok hozományát, valamint komolyan véve a szubszidiaritást és a szolidaritást.

Keresztény értelemmel gondolkodni

Ahogyan Samuel P. Huntington a Civilizációk összecsapása című könyvében megjósolta, a kultúrák a globalizáció és a gyors lehetőségek áramlása közepette sokkal inkább szemben állnak majd, az összecsapások pedig a nagy vallásokra is vonatkoznak. Ahogyan XVI. Benedek mondja, az emberből nem ragyog az „istenképiség” fénye. Arra lettünk teremtve, hogy hordozzuk az isteni tulajdonságot, az isteni képet, de miután az ember nem ismer el semmiféle erkölcsi fórumot saját számításán kívül, ezért egy válságos időszak következik. Az erkölcsi erő nem növekedett a tudomány fejlődésével, nem járt együtt a civilizáció fejlődése az erkölcsi fejlődéssel, sőt, annak vívmányait inkább pusztításra használja az ember.

Dr. Bábel Balázs elmondta, bár a kereszténység nem az európai földből indult ki, hanem Jeruzsálemből, mégis Szent Pál által itt érte el a legnagyobb kulturális hatást, mert a középkortól kezdődően átjárta a kereszténység Európa történelmét. A kulturális ráhatás ellentéteként mindazonáltal ezen a földrészen alakult ki a közgondolkodásban az Isten nélküliség világa is, tehát színtiszta ateista társadalmak jöttek létre Európában a francia forradalom bomlasztásával kezdődően és a kommunizmus terjedésének folytatásával.

A politikailag korrekt beszéddel az Istent távol tartják a közélettől, mondván, semmi köze hozzá, így ki is lehet hagyni az alkotmányból a kereszténységre, vallásra való utalást.

A kalocsai érsek szerint a kereszténység az értelemnek, a logosznak a vallása, a mindenséget a teremtő értelemből származtatja, így a kereszténység tulajdonképpen az értelmesség vallása. Egyetlen hittétel sem mond ellent az értelemnek, csak egy másik síkra tereli a valóságot, és ez a hit az, ami Európa megteremtéséhez hozzájárult, mert ha ez megszűnik, már csak a kövek beszélnek a kereszténységről, gondoljunk csak a Notre-Dame lerombolt köveinek kereszténységet mozgósító beszédére.

Hozzátette, XVI. Benedek szavai alapján a három isteni erényt, melyek az igazság, a jóság és a szépség, nem lehet szétválasztani, mert ezek minden téren összekapcsolódnak. Ennek az együttesnek kell megalapítania a közösséget, a nemzetet, a köz javát, az emberi jogokat és az erkölcsi élet legalapvetőbb sarokjogát, az élet védelmét.

Az élet védelme az erkölcsi élet axiómája.

Az a pont, amit nem is kell magyarázni. Mert az élet a legfőbb érték, és éppen ezért születéstől halálig ehhez kapcsolódik az egész erkölcsi rendünk. Ezért szokták azt mondani, hogy „a gyilkosság a vétkek summája”. Nem vagyunk az élet urai, csak folytatói, továbbadói és védői.

Migráció keresztény lelkiséggel

A migráció kapcsán Bábel Balázs elmondta, már II. János Pál pápa és XVI. Benedek is foglalkozott a témával. Hogyan látták ők? A keresztény embernek az üldözöttet, a rászorulót, a vándort segíteni kell. Ugyanakkor mi egy sebzett üdvrendben vagyunk, az a világ, amiben vagyunk, nem egyértelmű. Ebből adódóan nagyon bonyolulttá vált a világunk a migrációs kérdésben is. XVI. Benedek írja II. János Pálra hivatkozva: az ember elsődleges joga, hogy saját hazájában éljen. Ez a jog azonban csak akkor lesz hatékony, ha állandó felügyelet alatt tartják a kivándorlásra ösztönző tényezőket. XVI. Benedek szerint a beilleszkedés útja jogokkal és kötelességekkel jár: megkívánja a migránsok iránti tiszteletet, s a róluk való gondoskodást, hogy emberi méltóságuknak megfelelően élhessenek, ugyanakkor a beilleszkedésnek ez az útja a migránsok részéről is elvárja azoknak az értékeknek a tiszteletét, amelyeket a befogadó társadalom nyújt.

Itt pedig nem feledkezhetünk meg a törvénytelen bevándorlásról sem, mely manapság kényes kérdésnek számít. Ez főleg akkor jelent problémát, ha különösen az asszonyokat és gyermekeket veszélyeztető emberkereskedelem és emberi kizsákmányolás formájában jelentkezik. Ezeket az ocsmány gaztetteket határozottan el kell ítélni és meg kell büntetni. A törvénytelen bevándorlás ellen hozott büntetések megszigorítása csökkentheti a migránsok számára azt a veszélyt, hogy emberkereskedelem áldozatává váljanak. Ebben a kérdésben szükséges az egyház és más emberi intézmények közötti együttműködés.

Kormányoknak, felelős embereknek kell kidolgozni, hogy mi a segítés hatékony módja, az embernek tudnia kell, hogy hogyan és kinek segít.

Fontos meglátni, hogy az értelem áll-e mindig a dolgok kezdeténél és adja-e meg minden dolog alapját vagy nem. Az európaiságot mindenképpen a szellemiségben kell megtalálnunk.

A teljes katekézis az alábbi videón hallgatható meg: 

Képek forrás: unsplash.com