Ki lehet az Európai Bizottság következő elnöke?

Még mindig nem tisztázott, hogy a 2019 és 2024 közti ciklusban kik tölthetik be az Európai Unió legfőbb tisztségeit, a vitatott pozíciók közül pedig az Európai Bizottság elnöki tisztje az, amely a legnagyobb jelentőséggel bír. Mráz Ágoston Sámuelt, a Nézőpont Intézet vezetőjét kérdeztük arról, hogy mi várható az elnöki pozícióért folytatott harcok során. A politológus válaszában többek közt azt hangsúlyozta, a jelöltek megítélése tekintetében „sokkal fontosabb a személyiség és a program, mint a párthovatartozás”.  

A Német-francia dominanciát meg kell szüntetni

Azon kérdésünkre, hogy magyar szemüvegen át nézve kik lehetnének ideális személyek a bizottság élén, a politológus úgy felelt: „Magyar szempontból mindenki jó választás, aki nemcsak német vagy német-francia dominanciában gondolkodik, hanem elfogadja Közép-Európát is kihagyhatatlan partnerként.

E tekintetben nem a származási ország a legfontosabb, hanem az eddigi életút, a kompromisszumteremtő-képesség és persze a pozíció megszerzése előtt tett ígéretek a meghatározóak”.

Csúcsjelöltek kudarca

Múlt hét csütörtökön Donald Tusk, az Európa Tanács elnöke a három legnagyobb európai párt csúcsjelöltjét, Manfred Webert, Frans Timmermanst és Margrethe Vestagert felterjesztette a bizottsági elnöki pozícióra, azonban egyik jelölt sem tudott többségi támogatást szerezni, ezáltal esélyeik drasztikusan csökkentek az elnöki tisztség elnyerésére. – Az úgynevezett csúcsjelöltek szinte biztos, hogy elbuktak – hangsúlyozta Mráz Ágoston Sámuel.

Felhívta továbbá a figyelmet: az ő kudarcuk egyben azt is jelenti, hogy az elkövetkező időszakban új jelöltek jelentkezhetnek be a tisztségért. – A június 30-ai póttárgyalás előtt intenzív pályázati szakaszra lehet számítani – fejtette ki.

Az elemző kiemelte: míg az elmúlt időszakban a közép-európai országokat sok támadás érte az EU-ban, azzal szemben tanulságos, hogy most senki nem bántja Magyarországot vagy Lengyelországot. Ez azt mutatja, hogy az egész nyomásgyakorlás csupán kampányeszköz volt.

Barnier lehet a befutó?

Az EU-s szekértáborokon átívelően sokan támogatják Michel Barnier személyét, aki az EU főtárgyalója volt az Egyesült Királysággal szemben a Brexit ügyében. – Barnier előnye, hogy két alkalommal is volt már az Európai Bizottság biztosa, valamint Brexit ügyében sikeresen teremtett egységet a 27 tagállam között. Néppárti jelölt és családos ember, mégsem biztos, hogy mindez elegendő lesz a megválasztásához.

Barnier sikere a bukott csúcsjelöltek esetleges bosszújától, a Macron elnök – aki Barnier támogatója – befolyásának féken tartására irányuló szándékoktól és a többi pozícióról szóló csomagmegállapodásoktól is függ még – értékelt Mráz Ágoston Sámuel.

Barnier mellett foglaltak állást a V4-ek is, ennek okáról a politikai elemző úgy nyilatkozott: „a visegrádi országok számára Barnier ideológiamentes pragmatizmusa, Közép-Európa tisztelete és valódi kompromisszumkereső mivolta okán tűnik ideális jelöltnek”.

Varadkar és Plenković is benne vannak még a néppárti pakliban

A Néppárt tarsolyában Barnier mellett más jelöltek is vannak még. Mráz Ágoston Sámuel kérdésünkre elmondta: Leo Varadkar ír, illetve Andrej Plenković horvát miniszterelnök is „B tervet” jelenhetnek, az ő nevük is felmerült már a tárgyalások során.

Juncker korábbi alelnökének is felmerült a neve

A cseh Hospodářské noviny értesülései szerint a V4-ek Kristalina Georgievát is szívesen látnák a bizottsági elnöki székben. Georgieva 2014 és 2016 közt az Európai Bizottság alelnöke volt, az év elején, február és április között pedig a Világbank megbízott elnöki tisztségét töltötte be a korábbi elnök, Jim Yong Kim lemondása után.

– Nemzetközi kapcsolatrendszere és szervezetirányítási tapasztalata mellette szól – értékelte Georgieva esélyeit a politológus, hozzátéve, hogy a sajtóban felmerülő híresztelések alapján, bemutatkozás és nyilvános szándéknyilatkozat közzététele előtt nehezen lehet megítélni egy-egy személy alkalmasságát.

Nem biztos, hogy a párthovatartozás számít

Arra a kérdésünkre, hogy milyen változásokat hozhat az, ha nem egy, az Európai Néppárt által támogatott jelölt kerül a bizottság élére, Mráz Ágoston Sámuel azt válaszolta, a jelöltek versenyében nem biztos, hogy azt kell elsődlegesen figyelembe venni, hogy melyik párthoz tartozik az illető.

– Sokkal fontosabb a személyiség és a program, mint a párthovatartozás – emelte ki. – Mi itt Magyarországon megtapasztaltuk, hogy az EPP balliberálisai és az európai szocialisták vagy liberálisok között éppen csak akkora különbség van, mint idehaza az Együtt, a Párbeszéd és a Momentum között volt. Hagyomány egyébként, hogy a legnagyobb pártcsalád jelöli a bizottsági elnököt, de nem automatizmus. Ráadásul Orbán Viktor és barátai nélkül az EPP 26 fős többsége is odalenne – tette hozzá.