Megnyílt a 90. Ünnepi Könyvhét Budapesten

„A mai kor talán semmivel sem írható le pontosabban, mint két kérdőszóval, hogy honnan és hová. Ez az átmenet, amelyet a jövő kész állapotként lát majd” – mondta Simon Márton, aki a Könyvhetet megnyitó beszédében ezután a jelenről a jövőnek írt leveléből olvasott fel.

„Évek óta nem tudtuk úgy újradefiniálni a szabadságot, hogy legalább egy fél évig érvényes legyen, és hónapok óta nem tudtuk, mi lesz a Magyar Tudományos Akadémiával, nota bene Országos Széchényi Könyvtár. Viszont roppant optimistán álltunk a közelgő klímakatasztrófa elébe” – fogalmazott a jelenkorról látleletet felrajzó „levélben”.

„Magyar írónak lenni már megint nagyon erkölcsi kérdés lett. Ami elegáns volt, és kétségbeejtő. Ha színházak, kórházak, iskolák kerültek szóba, elhallgatunk. Ha valaki felhozta Esterházy mondatát, +félek, hogy elhatalmasodik rajtunk a legyintés+, már csak legyintettünk” – tette hozzá.

Simon Márton költő beszédet mond a 90. Ünnepi Könyvhét és 18. Gyermekkönyvnapok budapesti rendezvényének megnyitóján a Duna-korzón – MTI/Mohai Balázs

Simon Márton szerint mindeközben ma a jó irodalom presztízse megingathatatlannak tűnik, tízezrek olvasnak verseket, persze főleg online.


Hirdetés

Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnöke felidézte: a Könyvhét elődje, a Könyvnapok gondolatát 1927-ben Miskolcon vetette fel Supka Géza. Az elsőt két évvel később, 1929-ben rendezték meg, azóta csak egyetlen évben, 1957-ben nem volt könyvünnep Budapesten.

A magyar irodalom pótolhatatlan veszteséget szenvedett az elmúlt egy évben többek között Kányádi Sándor, Grendel Lajos, Tandori Dezső és Térey János halálával – hangsúlyozta.

A 90. Ünnepi Könyvhét és 18. Gyermekkönyvnapok hétfőig 168 kiadó és könyvesműhely kínálatával, több mint 300 új kötettel várja a közönséget a Duna-korzón, a Vigadó tér és a Március 15. tér közötti területen.

Érdeklődők a 90. Ünnepi Könyvhét és 18. Gyermekkönyvnapok budapesti rendezvényének nyitónapján a Duna-korzón 2019. június 13-án. – MTI/Mohai Balázs

Hagyományosan a megnyitó után a Petőfi Irodalmi Múzeumban adták át a Szép Magyar Könyv 2018 verseny díjait. A szépirodalmi művek kategóriájában Esterházy Péter és Nádler István kötete, a Hét utolsó szó nyert (Corvina Kiadó). A gyermek- és ifjúsági könyvek kategóriájában Dániel András A nyúl formájú kutya (Pozsonyi Pagony) című kötete kapott díjat. A könyvsorozatok között a Helikon Zsebkönyvek, az ismeretterjesztő könyveknél a Kék könyv – A kék vércse ökológiája és megőrzése (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület), valamint az Isten/nő (Szépművészeti Múzeum, Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeum) című kötet kapta az elismerést. Az év illusztrátora kategóriát Rofusz Kinga nyerte az Otthon című kötetért (Vivandra).

Áder János köztársasági elnök különdíját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) által kiadott „Volt a hazának egy-két énekem”Arany 200 című emlékkötet, Orbán Viktor miniszterelnök különdíját Sziget Kovács Viktor Az ég madarai (Corvina Kiadó) című kiadványa nyerte.

Tarlós István főpolgármester különdíját a Szépművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria kiadásában megjelent Újranyitás hetven év után – A Szépművészeti Múzeum Román Csarnokának története című könyv kapta. A Tamás László-emlékdíjjal Beh Mariann A kert konyhája (Book Kiadó) című receptkönyvét ismerték el.

A verseny zsűrijét Vágó Magda könyvtervező tipográfus vezette, tagja volt Barabás Zsófia festőművész, Révész Emese művészettörténész, Valuska László, a Margó irodalmi Fesztivál igazgatója és Gál Katalin, a MKKE elnöke.

MTI

'Fel a tetejéhez' gomb