Napjainkra Csíksomlyó a magyar katolikusok számára az egyik legfontosabb zarándokhellyé vált. Évente több mint százezer ember zarándokol el Székelyföldre azért, hogy tiszteletét tehesse Szűz Mária előtt.
A csíksomlyói búcsú története több évszázaddal ezelőtt kezdődött. A feljegyzések szerint már a XV. században virágzott a Boldogságos Szűz Mária tisztelete Csíksomlyón, IV. Jenő pápa 1444. évi körlevele például megemlíti, hogy „a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából és gyakorta nem szűnik odagyülni, Máriát tisztelni”.
A pápa a fenti levélben arra is buzdította a csíksomlyói székelyeket, hogy legyenek segítségére a helyi ferenceseknek a templomépítésben. Ezért cserébe pedig engedélyezte, hogy a helyiek évente egyszer búcsút tartsanak Csíksomlyón.
A Csíksomlyón épített templomban helyezték el később azt a Mária kegyszobrot, amely a település nevezetességévé vált. A kutatók szerint a szobor a 16. század elejéről való – az ábrázoláson Szűz Mária a földgolyón és a holdsarlón áll, feje körül pedig egy tizenkét csillagból álló korona látható.
A csíksomlyói Szűz Mária. Forrás: Wikipedia Commons
Id. Cserey Farkas Geographia Mariana Regni Hungariae című munkájában beszámol egy olyan, a kegyhelyhez kötődő eseményről is, amelynek hitelessége ugyan vitatható, de a köztudat mind a mai napig a csíksomlyói búcsúhoz köti azt. Eszerint 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem rá akarta kényszeríteni a székelyeket az unitárius vallás felvételére, ők viszont erre válaszul fegyvert fogtak és Csíksomlyón gyűltek össze. Itt Isten kegyelmébe ajánlották magukat és Szűz Mária segítségéért esedeztek, majd elindultak a Hargitára szembeszállni a fejedelem seregével. A csatában végül a székelyek győzelmet arattak, és visszavonultak Csiksomlyóra, ahol az ottmaradtakkal közösen hálát adtak azért, hogy Szűz Mária győzelemre segítette őket.
Könnyen lehet azonban, hogy a történet csupán egy, a csíksomlyói búcsú eredete köré kreált mítosz. Ugyanis az unitárius egyházat mindössze egy évvel később hozták létre, méghozzá akkor, amikor az 1568-as tordai országgyűlésen az erdélyiek vallásszabadságát törvényileg is biztosították.
Annyi azonban bizonyos, hogy az évszázadok során a csíksomlyói búcsú szokása meggyökeresedett, és a legújabb korokban is meghatározó maradt – annak ellenére, hogy a történelem viharai Csíksomlyót sem kerülték el. A tatárok 1661-ben felprédálták a kis községet és felgyújtották a templomot, illetve a kegyszobrot is megpróbálták elrabolni, de ebben végül kudarcot vallottak.
hirdetésA templomot később újjáépítették, azonban a 19. század elején a helyiek végül úgy döntöttek, nagyobb templomra van szükségük. Ennek építését 1804-ben kezdték meg. Az épület 1830-ban készült el, és ma is kegytemplomként működik Csíksomlyón.
A csíksomlyói kegytemplom belülről. Forrás. Wikimedia Common/Tóth Ildikó
A csíksomlyói búcsúról az egyik legkorábbi leírásunk 1893-ből származik, ekkoriban a Csíki Lapok így számolt be az eseményről:
„A csiksomlyoi bucsu. E kegyeletes vallásos ünnepélyre vármegyénkből és a szomszédos megyékből az idén is nagy számban gyültek össze a hivők. A rendes körülmények között csendes Csik-Somlyót szokatlan jövés-menés és zaj tette élénkké már az ünnepet megelőző napokban. A vásárosok, épen mint egy sokadalomra, igen nagy számban gyültek össze s minden felhasználható teret beépitettek sátrakkal és árus bodékkal”.
Csiksomlyón a búcsújárás szokása a 20. század első felében is meghatározó maradt, még az 1920-as trianoni békeszerződés életbelépése után is. A második világháborút követően viszont a kommunista diktatúra igyekezett ellehetetleníteni a vallás gyakorlását, ezért a búcsú megtartását is próbálták megakadályozni – nem ritkán egészen drasztikus eszközök bevetésével is.
A romániai rendszerváltás után azonban a búcsú egyre népszerűbb lett, s ekkor már az anyaországi magyarok közül is egyre többen tudtak elzarándokolni Csíksomlyóra. Az 1990-es évek során olyannyira megnőtt az érdeklődök száma, hogy a csíksomlyói kegytemplom és a körülötte lévő térség már nem is tudta befogadni a százezrese duzzadt tömegeket.
Ezért 1993-ban oltáremelvényt építettek a Kissomlyó-hegy és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben, és azóta ide gyűlnek össze minden év pünkösdjén a zarándokok csoportjai.
A Hármashalom-oltár, ahol ma a búcsút tartják. Forrás: Wikimedia Commons/Einstein2
A csíksomylói búcsút idén június 7-9. közt rendezik meg. 7-én, pénteken este a kegytemplomban tartanak majd ünnepi szentmisét, a búcsúhoz kötődő szentmise pedig 8-án, szombaton 12.30-kor kezdődik a Hármashalom-oltárnál. Végül 9-én, vasárnap a csíksomlyói kegytemplomban több alkalommal is pünkösdi szentmisére kerül majd sor.
A búcsú helyszínére – az előző évekhez hasonlóan – külön busz- és vonatjáratok is indulnak majd.
Kiemelt kép: Wikimedia Commons/Christo
