Beüt: székely viccek Csíksomlyó felé
A közös, 11-12 órányi utazásnak megvannak a maga „veszélyei”. A kicsi légterű buszon vagy a vonatkabinban, esetleg a személyautónkban zsúfolódva hamar átérezhetjük a következő viccek valóságát.
A székely fintorogva beleszagol a levegőbe:
– Fiam, te voltál?
– Nem.
– Asszony, akkor te?
– Nem.
– Akkor én.
Annak idején sokkal hosszabb ideig tartott eljutnunk Csíksomlyóra. Ma a korábbi, hatalmas kráterekkel mélyített utak helyett lesimított sztrádákon visz az utunk. Álljon itt néhány utazáshoz köthető humoros elbeszélés.
A székely bácsi ül a szekéren. Egyszer csak megállnak a lovak. A bácsi jól odasóz nekik:
– Gyííí!
A lovak meg sem moccannak. A bácsi újra odacsap az ostorral:
– Gyííí!
A lovak megint nem mozdulnak. A bácsi leszáll a bakról, előremegy a lovakhoz, és észreveszi, hogy közvetlenül a lovak előtt egy óriási szakadék tátong. Erre visszamászik a bakra és így szól:
– Helyesbítek: Hóóó!
Persze a székely emberek vonaton is utaznak.
Székely a vasútállomáson a jegyváltó ablaknál:
– Kérek egy jegyet.
– Hova? – kérdi az eladó.
– Hát ide a kezembe!
És a fiatalabbak már nem is tudják, mit jelentett annak idején árut átcsempészni a határon vámoltatás nélkül.
Egy kövér székelyasszony magyarországi látogatásról két sonkát akar átcsempészni a határon, és a kocsiülés alá dugja. Kérdi tőle a vámos:
– Van valami elvámolnivalója?
– Van két sonkám.
– Hol?
– Rajtuk ülök…
– Akkor jó – nevet a vámos. – Továbbmehet…
Csak óvatosan előzzünk a Hargitán! Sose lehet tudni, hogy kinek lesz igaza. Ez persze tévedés, mert lehet tudni: a székely embernek!
Öreg székely bácsi megy az országúton, egyszer csak megáll mellette egy Mercedes, kihajolnak az ablakon, és megkérdezik a bácsit:
– Hány lóerős a szekér, papa?
– Kettő, hát a tied?
– 320 – mondja a sofőr, és nagy gázt adva elhúz.
Pár kilométerrel arrébb az öreg látja, hogy a Mercedes nekiment egy fának. Erre gúnyosan így szól:
– Mi van fiam, szétszaladt a ménes?
Ne felejtsük el: az előzetesen közreadott információk szerint a pápalátogatás helyszínére szinte semmit nem vihetünk magunkkal! Főképpen nem fegyvereket, de még székely bicskát sem. Álljon itt néhány fegyveres, baltás, illetve bicskás vicc.
A székely meg a fia mennek az erdőben. Egyszer csak találnak egy puskát. Állnak mellette egy darabig, mire a fiú megszólal:
– Hát mi lehet ez, édesapám?
Pár perc múlva:
–Édös fiam, emmeg beztosan egy furulya.
Elrakják, mennek tovább. A fiút csak nem hagyja nyugodni a dolog, megkérdi vagy öt mérfölddel odébb:
– Osztán, ha ez egy furulya, hát mér nem próbáljuk ki?
Pár perc múlva mondja az öreg:
– Hát, próbáljuk, fiam!
Pár mérföldnyire meg is állnak, előveszik az instrumentumot. Megszólal a fiú:
– Osztán, ha kipróbáljuk, az hogyan lössz?
– Hát, fiam, majd én fulom, te mög nyomogassad, oszt majd csak mögszólal.
Így is történik: az öreg bekapja a puska csövét, fújja rettenetesen, a fiú meg a ravasszal babrál. Egyszer csak elsül a puska, az öreg szája meg fülig fölreped. Aszongya erre a fiú:
– Hát, ne vigyorogjon, idösapám, mert én aztán nagyon mögijedtem!
***
Öreg székely meg a fia fát vágnak.
A fiú odasuhint, hát véletlenül levágja az apja lábát.
Erre az öreg:
– Áron, még egy ilyen, és fenékbe rúglak!
***
– Miről ismerik meg a székelyt a budapesti vidámparkban?
– ???
– Bicskával eszi a vattacukrot.
***
Az öreg székely nekiáll reggel egy nagy farönköt faragni. Elmegy a háza előtt a szomszédja, és megkérdi:
– Mi lesz abból, szomszéd?…
– Ebből, fiam, gerenda! – válaszol a székely.
Nem sokkal később a szomszéd megint elmegy a ház előtt, látja, hogy az öreg még mindig nagy munkában van, ugyanazt a rönköt faragja egyre kisebbre.
– Hát mégis, mi lesz ez, szomszéd?
– Ebből, fiam, kocsirúd.
Dél tájékán a székely térdig érő forgácsban ül, és még mindig farag. A szomszéd újra kíváncsiskodik:
– Mi lesz ez?
– Ebből, fiam, székláb.
Estefelé már nagy forgács gyűlik össze az öregnél, de ő még mindig farag. A szomszéd naná, hogy ismét érdeklődik:
– Kicsi ez széklábnak is, mégis mi lesz ez, szomszéd?
Mire az öreg:
– Ebből, fiam, fogpiszkáló… ha el nem cseszem már megint…
***
Az öreg székely várja haza a fiát, egyszer csak kopogtatnak. Kérdi az öreg:
– Te vagy az, fiam?
Nincs válasz. Kikiabál még egyszer: „te vagy az fiam?”.
Nincs válasz. Harmadszor is kiszól, de mivel nincs válasz, kidobja a baltát. Utána kimegy, hát látja, hogy a fiából áll ki a balta! Kérdi:
– Miért nem szóltál, fiam?
Mire az:
– Hát bólintottam, apám!
***
Székely és a fia elmennek fát vágni, a gyerek azonban megunja apja folytonos okoskodását és kötekedését, és belevágja a fejszét az apja hátába. Az öreg összeesik, vergődik, majd megkérdezi a fiát:
– Fiam, ez direkt vót, vagy csak úgy viccből?
– Ez nagyon is direkt volt, édesapám – mondja a gyerek.
– Akkor jóvan, mert viccnek eléggé durva lett volna.
***
Két székely hatalmas fát vág két oldalról. Csak úgy repülnek szét a forgácsok. Egyszer azt mondja az egyik.
– Hát akkor Isten véled, komám!
– Miért köszönsz el tőlem? – kérdezi a másik.
– Hát, mert feléd dől a fa!
A székely ember vendégszeretete messze földről híres. Aki náluk jár, bizony nem hagyhatja ki a pálinkájukat. Erről is beszél néhány vicc.
A székely meg a fia az érett gyümölcsöket szedik össze a kertben. A fiú megkérdezi:
– Mi lesz ebből a sok gyümölcsből, édesapám?
– Hát, ha anyád meggyógyul lekvár, ha nem, akkor pálinka.
***
Az öreg székelyhez egy újságíró látogat le falura, hogy riportot készítsen kisiskolások részére.
– Kérem, mondja el egy napját!
– Hát édes fiam, reggel felkelek, megeszek egy fél oldal szalonnát. Megiszok rá 4-5 pálinkát…
– Na de, bátyám, ezt így nem lehet, mondja inkább hogy könyvet olvas!
– Jól van, fiam! Tehát felkelek reggel, megeszek egy fél oldal szalonnát. Elolvasok 4-5 könyvet, aztán addig dolgozok kinn a szántón, amíg olyannyira megnő a tudásszomjam, hogy 5-6 könyvet ismét el kell olvasnom. Bele is szédülök a sok olvasásba, ezért lefekszem, pihenek egyet. Mikor felébredek, megeszek egy jó nagy darab csülköt 1 vekni kenyérrel. Ebéd után elmegyek a könyvtárba. A Pista már rendszerint ott vár. Együtt elolvasunk vagy 12-t, egészen addig, amíg a könyvtár bezár. Utána meg átmegyünk a Józsihoz, mert neki meg nyomdája van!
A székely emberek hűsége olyan erős, mint a vas. A házasfelek őszinteségéhez sem fér semmi kétség.
A székely nagyon összeveszik a feleségével. Olyannyira, hogy a férj elmegy otthonról.
Eltelik egy év, két év, öt év, tíz év, amikor végre újra megjelenik.
Az asszony kérdőre vonja:
– Hol voltál ennyi ideig?
– Kinn.
***
Házsártos, veszekedős anyósa volt a székelynek. Tudván ezt, üzent neki a helyi patikus, hogy van egy jófajta orvossága ez ellen.
A székely elment hozzá a szerért, s a patikus adott neki két hatalmas pofont.
– Na, ezt adja be az anyósának, mert az ő bajára ez a legjobb orvosság.
Legközelebb, amikor az anyós megint elkezdett kárálni, a székely szó nélkül pofon teremtette. S lám, az orvosság hatott, az asszony elcsöndesedett.
Amikor a székely ismét elment a gyógyszertárba, a patikus megkérdezte:
– No, használt a múltkor a gyógyszer?
– Hogy használt-e? Mihelyst beadtam egy porciót, nyomban meggyógyult. A második pofonra (ezzel képen teremtette a patikust) már nem is volt szükségem, hát visszahoztam!
***
Székely és a felesége egy szekéren utaznak.
Egyszer csak nagy vihar támad. Tőlük 100 méterre lecsap a villám. Azt mondja a székely:
– No-no.
Megint lecsap a villám tőlük 50 méterre. Újra megszólal a székely:
– No-no!
Lecsap a villám ismét, agyoncsapja az asszonyt.
Mondja a székely:
– No, azért!
Csíkszereda több pontján információs pontok alapján tudunk majd tájékozódni. Higgyünk a székely embereknek, megmutatják majd a helyes irányt vagy a pontos időt.
Városi fickó sétál az egyik faluban, és a pályaudvart keresi. Meglát egy székelyt, odamegy és érdeklődik, hogy hány percre van a pályaudvar.
– Hát, ha itt megy az úton egyenesen, akkor kb. 40 perc, de ha kerül egyet, és a mező felé megy, akkor csak 25 perc.
– Hogyhogy a kerülőúton gyorsabb?
– Hát, mert ott ki van engedve a bika.
***
Székely bácsi kérdezi a fiától, hogy mennyi az idő.
– 10 perc múlva kettő – feleli az, mire kap egy taslit.
– Ezt miért kaptam? – kérdi, mire a válasz:
– Nem azt kérdeztem, hogy 10 perc múlva mennyi idő lesz…
Végül ne felejtsük el: a székely emberekről születhetnek viccek, és a székely humornak nincsen párja, ám van, amiben a székelyek sem ismernek tréfát.
Kiabál a székely legény az apjának:
– Édesapám, fogtam egy medvét!
– Jól van, hozd ide!
– Nem tudom, mert nem enged el!
Forrás: viccesviccek.hu
