Az Alkotmánybíróság intézményéről, a jelen kihívásairól és az Európai Unió jövőjéről kérdezte Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára Pokol Béla alkotmánybírót.
A rendszerváltás után egyre fontosabbak lettek az alkotmánybíráskodás konceptuális kérdései, mivel akkor még – korábbi minta híján – kevesen értették a maga mélységében az alkotmánybírósági rendszer lényegét. Pokol Béla e területen való jártassága, valamint a kiterjedt külföldi szakirodalom áttanulmányozása révén látta, hogy mi előremutató – és mi az, amit el kellene kerülni az Alkotmánybíróság létrehozása, kialakítása során. Szerinte az empirikus megismerés elengedhetetlen, így a szociológiai világlátás által az általános jogelvek mögé tudott nézni, ezzel kilépve az alkotmányjog klasszikus kereteiből.
Értékvilág nélkül nemcsak hiteltelen az egyén, hanem hamis is.
– mondja az alkotmánybíró saját munkássága kapcsán, hangsúlyozva, hogy ezzel párhuzamosan azonban a politikai hit megnyilvánulásait is kezelni és kontrollálni kell. Az Európai jurisztokráciáról írt könyve vonatkozásában elmondja: a nemzetközi jog bizonyos államok között létrejött és kialakított rendszerei beférkőztek a nemzetállami igazságszolgáltatói rendszerekbe. Emiatt fordulhatnak elő olyan esetek, amikor bizonyos szereplők átlépik az eredetileg megfogalmazott célokat és hatásköröket.
Ez történik az Európai Unión belül is, mely ezáltal egyfajta föderalizáló szerepet vesz fel, miközben saját hatásköreit egyre jobban kiszélesíti. Pokol Béla szerint az Európai Egyesült Államok létrehozásának folyamata ennek ellenére megbicsaklott, mivel
hirdetésnyilvánvalóvá vált, hogy az európai nemzeteknek van önállóságuk, s azt nem akarják feladni.
Sőt, az iszlám radikális megnyilvánulásai is azt mutatják, hogy az együttélés lehetősége kizárt, így egy szuverenitás-visszarendeződés tapasztalható a nemzetállamok tekintetében. Pokol szerint a föderalista-szuverenista harc el fog csendesülni, és a szuverenitás megtartásának oldalára billen majd a mérleg nyelve. Az EU-nak gazdasági uniónak kell maradnia, nemzetállamok egységeként működve.
Olyan nagy gondok vannak Európa egészén belül, amelyeket a szuverén társadalmak jobban tudnak kezelni.
A teljes interjú ide kattintva olvasható.
