Gyengülő szülői kontroll, aktivista szervezetek az iskolában – ez vár ránk az Axioma Központ szerint
Állásfoglalást adott ki az Axioma Központ azt követően, hogy kedden a parlamenti többség megszavazta a Tisza gyermekvédelmi törvénymódosítását. Véleményük szerint Magyarország kormányának meg kellett volna őriznie a 2021-es gyermekvédelmi szabályozásnak a születési nemtől eltérő önazonosság, a nem megváltoztatása, valamint a homoszexualitás népszerűsítése és megjelenítése tekintetében előírt tilalmait. Ráadásul szerintük a törvénymódosítás Magyarország nemzeti szuverenitását is érinti, a változtatásokat ugyanis az Európai Unió Bíróságának 2026. április 21-i, Magyarországot elmarasztaló ítélete kényszerítette ki.
Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük az Axioma Központ állásfogalását a gyermekvédelmi törvény módosításáról:
Az Axioma Központ álláspontja a gyermekvédelmi törvény módosításáról és hazánk alkotmányos önazonosságáról
Az Axioma Központ álláspontja szerint Magyarország kormányának meg kellett volna őriznie a 2021-es gyermekvédelmi szabályozásnak a születési nemtől eltérő önazonosság, a nem megváltoztatása, valamint a homoszexualitás népszerűsítése és megjelenítése tekintetében előírt tilalmait. Ezek a rendelkezések a kiskorúak testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelem egyik konkrét eszközét jelentették, összhangban az Alaptörvény XVI. cikkével és a szülők elsődleges nevelési jogával.
A törvénymódosítás egyúttal Magyarország nemzeti szuverenitását is érinti, a változtatásokat ugyanis az Európai Unió Bíróságának 2026. április 21-i, Magyarországot elmarasztaló ítélete kényszerítette ki. Ezért felmerül a kérdés, hogy a magyar állam milyen mértékben dönthet önállóan a magyar gyermekek védelmének és nevelésének szabályairól, illetve hogy az uniós jogi kötelezettségek mennyiben korlátozzák e nemzeti hatáskör gyakorlását.
„Az Európai Unió Bíróságának ítélete és a magyar Alaptörvény gyermekvédelemre vonatkozó rendelkezései között alapvető feszültség alakult ki. Éppen ezért
most különösen fontos, hogy ne adjuk fel alkotmányos önazonosságunkat, a keresztény értékrendünkben gyökerező gyermekvédelmi alapelveinket és a szülők elsődleges jogát arra, hogy gyermekeik neveléséről döntsenek. Ezek olyan alapvető értékek, amelyek megőrzése Magyarország szuverenitásának elengedhetetlen része”
– mondta dr. Giró-Szász Áron, az Axioma Központ elnöke.
A 2021-ben bevezetett jogszabályok célja nem az LMBTQ felnőttek jogállásának vagy kapcsolatainak korlátozása volt. A homoszexualitás vagy a nemi diszfória létezését sem tagadták. A szabályozás csupán azt rögzítette, hogy tizennyolc éven aluliak számára nem tehető szabadon elérhetővé olyan tartalom – a médiában, reklámokban vagy iskolai foglalkozásokon –, amely az LMBTQ identitásokat népszerűsíti vagy öncélúan jeleníti meg. A korlátozás senkinek az emberi méltóságát nem vonta kétségbe, hanem azt utasította el, hogy az azonos nem iránti vonzalmat vagy a biológiai nemtől való eltérést kiskorúak előtt követendő példaként vagy normaként jelenítsék meg.
A pornográf jellegű, vagy életkornak nem megfelelő, szexualitást ábrázoló tartalmak általános tilalma mindettől függetlenül is fennállt. A 2021-ben bevezetett rendelkezés azokra az esetekre vonatkozott, amikor egy ideológiai üzenet nem nyíltan pornográf formában, hanem „felvilágosítás”, „elfogadás” vagy „sokszínűség” címszó alatt juthatott el kiskorúakhoz.
Az a vád, hogy a gyermekvédelmi törvény LMBTQ tartalmakra vonatkozó kiegészítése kirekesztő hangvételű volt, a kiskorúak testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének védelmét alárendeli a felnőttek személyes vágyainak és ideológiai meggyőződésének.
Különös körültekintést igényel a kiskorúak nemi identitásával kapcsolatos nehézségeinek kezelése: nemzetközi szakmai felülvizsgálatok szerint a beavatkozások bizonyítékainak korlátozottsága, valamint az érintett fiatalok gyakori egyéb pszichés nehézségei indokolják az egyéni körülmények alapos feltárását és a megfelelő pszichológiai támogatást.
Az Egyesült Királyságban egy független felülvizsgálat nyomán bezárták az ország egyetlen speciális gyermek-genderklinikáját. A jelentés rámutatott arra, hogy a pubertásblokkolók és a nemi hormonok alkalmazását alátámasztó bizonyítékok rendkívül korlátozottak. Hasonló szakmai megfontolások alapján több észak-európai egészségügyi hatóság – köztük a svéd, a finn, a norvég és a dán – szintén limitálta a kiskorúak nemi diszfóriájának hormonális kezelését.
Semleges felvilágosításként feltüntetett üzenetek felerősíthetik a nemi identitászavarzavart olyan kiskorúak esetében, akiknél ezeknek az érzéseknek mélyebb lelki okai lehetnek, amelyek fokozott pszichológiai figyelmet igényelnének hormonális kezelés helyett. Ezért nem szabad engedni, hogy gyermekek számára elérhetőek legyenek olyan tartalmak, amelyek orvosi nemváltoztató beavatkozásokat javasolnak pszichés zavarok kezelésére. Ebből fakadóan az Axioma Központ álláspontja szerint indokolt lenne, hogy hazánkban továbbra is korlátozzák az iskolai és médiakörnyezetben megjelenő, a biológiai nem megváltoztathatóságát sugalló üzeneteket.
A Tisza-kormány által bevezetett általánosabb megfogalmazás – amely a szexuális erőszakot és a kizsákmányolást tiltja, de a homoszexuális kapcsolatok és a nemváltás ábrázolásának tilalmát törli a törvény szövegéből – a gyakorlatban teret nyit az aktivista szervezetek iskolai jelenlétének és a szülői kontroll gyengülésének.
Axióma Központ
Vezetőkép: Giró-Szász Áron, az Axioma Központ elnöke. Forrás: Facebook/Giró-Szász Áron
