Leégett az egykori István-malom épülete Békéscsabán

Leégett az egykori István-malom épülete kedden Békéscsabán, ahol a behir.hu portál szerint 1915-ben egyszer már pusztított tűz a malomban.

Békéscsaba, 2019. május 21.
Ég az egykori István-gõzmalom épülete Békéscsabán 2019. május 21-én. A malmot 1853-ban építették, a termelést 2005-ben állították le. Az épület 1915-ben egyszer már leégett.
MTI/Lehoczky Péter

A belvárosban található malomépület 17 óra körül gyulladt ki, és a lángok annak ellenére átterjedtek az épület összes szintjére, hogy a tűzoltók nagy erőkkel, gyorsan a helyszínre érkeztek.

Este fél 7-re összeomlott a tetőszerkezet; az épület mind a hat szintjének födémszerkezete beszakadt.

A több mint százéves, több éve üresen álló ipari műemlékhez ötös, kiemelt fokozatban riasztották a tűzoltókat, akik Békéscsaba mellett hat településről érkeztek a helyszínre.

A katasztrófavédelmi mobil labor egészségre káros gázkoncentrációt nem mért és sérültekről sincs információ, az esti órákban az épület két oldala felől próbálják megfékezni a lángokat a tűzoltók.

A behír.hu portál a malom történetéről beszámolva azt írta: a Munkácsy Mihály Múzeum történeti gyűjteményében található egy hat részből álló fényképsorozat, amelyen a malom pusztulását örökíti meg.

Ismertetik Kocsor János történész-muzeológus írását, amely szerint Békéscsaba első és legnagyobb gőzmalma tekintélyes múltra tekinthet vissza. Elődjét Pain Antal hamburgi születésű molnár-gépész építette fel 1853-ra, tőle Epstein Lipót és családja vette át, és miután egy ideig Deutsch Bernát pesti kereskedő bérelte, 1872-ben jutott Rosenthal Márton gyulai szappanos- és gyertyaöntő mester tulajdonába.

1915-ben a Rosenthal-malom már az ország legnagyobb és legmodernebb malmai között volt. 1914-ben alakult részvénytársasággá Első Békéscsabai Gőzmalom Rosenthal Márton Rt. néven, és Békéscsaba 1930-as monográfiája szerint ebben az évben 332 000 mázsa lisztet őrölt. A tűzvész előtt nem sokkal kibővítették. Az emeletes, középső toronnyal rendelkező malomhoz keskeny nyomtávú vasút is vezetett, elősegítve, hogy termékeit az Osztrák-Magyar Monarchiába és azon túlra szállíthassák.

1915-ben, az egy éve dúló első világháború idején a malomnak már nem a külföldre termelésben, hanem a hadsereg ellátásában jutott jelentékeny szerep, pusztulása ezért is volt olyan jelentős esemény. A Békés című újság 1915. március 14-i száma részletesen beszámolt a katasztrófáról. E szerint 1915. március 6-án „szombaton este 6 óra után 15-20 perccel Békéscsabán egy, utóbb két robbanás hallatszott. Ezeknek olyan nagy volt az erejük, hogy a közeli utcán járókat falhoz nyomta a légnyomás. Amint a meglepett emberek körülnéztek, nagy világosságot, majd utána egy nagy lángnyelvet láttak az ég felé csapódni.” A malom régi épületének koptatójában robbant be a felgyülemlett lisztpor, három munkás megsérült, kórházba kellett vinni őket.

A Békés 1915. március 14-i számának tudósítása úgy fejeződött be: „A malmot a részvénytársaság lehetséges legrövidebb idő alatt felépíteni és újonnan üzembe hozni szándékozik.” A malom hamarosan még nagyobb méretben üzemelt, mint korábban – olvasható a behir.hu-n.

(MTI)