Nyugat-Európa keveset foglalkozik az üldözött keresztényekkel
Némileg szokatlan az európai mainstream sajtóban a genocídium szó használata, amikor keresztényeket ölnek, ám ez a jelentés feketén-fehéren kimondja, hogy népirtáshoz kezd hasonlítani, ami velük történik. Jeremy Hunt kijelentette: elaludtunk a vártán, nemcsak a jelentésnek, hanem a Srí Lanka-i mészárlásnak is ébresztő hatása van.
Az elmúlt hónapokban több terrortámadás, vagy keresztények elleni támadás történt. A legtöbb esetben a sajtó és a hatóságok sem merték leírni azt, hogy keresztények ellen követték el a támadást.
Ugyanakkor például az öt-héttel ezelőtti christchurchi támadás után szinte egyből közölték, hogy muzulmánok elleni bosszút követtek el – hangzott el a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.
Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója a műsorban saját tapasztalatai alapján elmondta, a szíriai keresztények egyértelműen úgy érzik, hogy a nyugat elfeledkezett róluk. Ez több mindent jelent a kutató szerint. Mint mondta, a megtámadott keresztények országaiknak újjáépítésére tett próbálkozások gátolva vannak, ez Szíria esetében konkrétan a szankciókon keresztül. Más részről nem képezi a nyugat-európai politikai közbeszéd tárgyát az üldözött keresztények sorsa – magyarázta Speidl.
Hozzátette: ez alól Magyarország kivétel, hiszen a magyar kormány kormányzati szinten foglal állást az üldözött keresztények ügyében. Mint mondta, a legtöbb nyugat-európai ország úgy véli, a keresztényeknek nincs szükségük arra, hogy megvédjék őket.
A napokban zajlik Rómában, az európai ökumenikus tanácsok főtitkárainak találkozója, amelyen többek között Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke is részt vesz. A Kossuth Rádióban elmondta, a főtitkárok többek között a közel-keleti keresztényüldözési helyzetről is beszélnek. Mint mondta, az Európai Egyházak Konferenciája, aki szervezi a főtitkári találkozókat, tartja a kapcsolatot a szíriai egyházakkal, illetve az irakiakkal is.
Fischl elmondta, Nyugat-Európában is kezdenek valamit érezni a közel-keleti keresztényekkel kapcsolatban, ugyanakkor csak a legmagasabb egyházi szinteken. Mint mondta, az átlagemberek nem látják azt, hogy milyen üldözéseken mennek keresztül a keresztények a Közel-Keleten, vagy Észak-Afrikában.
Speidl szerint kérdéses, hogy a jelentés megváltoztatja, vagy befolyásolja-e majd a brit külpolitikát. Mint mondta, a jelentés európai platformon bizonyítja azt tényekkel, hogy mindez komoly probléma, hiszen nem csupán keresztényüldözésről van szó, hanem népirtásról. Kiemelte: a jelentés mindenképpen áttörést jelent a témáról való párbeszédben.
Ugyanakkor – Speidl szerint – az igazi áttörést az lenne, ha az Európai Unió egyfajta külpolitikai, gazdasági struktúraváltáson menne keresztül, ez azonban nem történhet meg ideológiai átrendeződés nélkül. Ilyen szempontból tehát nagyon fontos a május 26-i európai parlamenti választás. Ennek tétje az is, hogy mi fog történni a közel-keleti keresztényekkel – szögezte le a kutató.
Hozzátette: amennyiben a Közel-Keletről elüldözik és kiirtják a keresztényeket – amely terület egyébként a kereszténység bölcsője –, akkor az az európai civilizáció kudarcának előjele lehet.
Forrás: MTI
fotó: hvg.hu
