Miként azt mi is megírtuk, teljes magyar összefogás alakult ki Erdélyben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) polgári kezdeményezésének sikere érdekében. Az ügy mögé mindhárom magyar párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) is felsorakozott, apparátusuk teljes bevetését ígérve. A cél, hogy Erdély-szerte 200-250 ezer aláírást gyűjtsenek össze, összeurópai szinten pedig egy év alatt egymillió polgár támogassa a nemzeti régiók megerősítését. 

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke (b-j) – MTI Fotó: Biró István

A Székely Nemzeti Tanács hat évvel korábban már be szerette volna jegyeztetni a nemzeti régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezését. Akárcsak más, hasonló próbálkozások esetében, az Európai Bizottság (EB) nem volt hajlandó befogadni a kezdeményezést többek között arra hivatkozva, hogy a rendezni kívánt kérdés nem uniós hatáskör. Hosszas pereskedés után az Európai Unió bírósága megsemmisítette az EB eredeti elutasító határozatát, és ennek eredményeképpen a bizottság most bejegyezte a kezdeményezést – mutat rá a helyzetre a vasárnap.hu kérdése kapcsán Szász Alpár Zoltán.

Az erdélyi politológus hangsúlyozza: az összefogás nem előzmények nélküli, hiszen a Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezést támogató mintegy 290 ezer erdélyi aláírás tavaly két párt jóvoltából gyűlt össze, továbbá múlt év januárjában mind a három politikai erő megegyezett autonómiakoncepcióik összehangolásában.

Ezek a jelek kétségtelenül a jó irányba mutatnak, amint az is, hogy talán a csúcsán történt személyi változásnak is tulajdoníthatóan, az MPP újabban nem csak az RMDSZ-szel, hanem az EMNP-vel is keresi a kapcsolatot, a szorosabb együttműködést – mondja.

Szász Alpár Zoltán azonban két dologra is figyelmeztet. Egyrészt rámutat, hogy olyan összefogásra, amelyben az etnikai hegemón RMDSZ mellett a lényegesen kisebb erőt felmutatni képes rivális, az EMNP is részt vett volna valamilyen formában, a 2009. évi európai parlamenti választások és 2018 januárja között nem volt példa. Másrészt, úgy látja, ezen az állapoton a küszöbön levő EP-választások sem fognak változtatni.

hirdetés

Eléggé egyértelmű, hogy jelenleg az RMDSZ ‒ bár a politikai konjunktúrát és a demográfiai trendeket figyelembe vevő érvek, illetve az erdélyi magyar nemzeti közösség elvárásai alapján nem biztos, hogy ez a legcélszerűbb ‒ mandátumokon, valamint voksokon egyelőre csak a Magyar Polgári Párttal osztozkodik – hívja fel a figyelmet.

A politikai szakértő szerint a Székely Nemzeti Tanács jól érvel a Minority SafePack-et kiegészítő kezdeményezés mellett. Hozzáteszi: a nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságokkal rendelkező régiók rendszerint hátrányos helyzetűek, és – legalábbis Romániában – az európai szintű regionális politika is tehet arról, hogy hátrányuk nem csökken, hanem helyzetük talán épp súlyosbodik.

Az erdélyi magyar szervezetek egységes fellépését biztató módon egészíti ki, hogy az európai őshonos nemzeti közösségek a kontinens más szegleteiben is hamar felfigyeltek a kezdeményezésben rejlő lehetőségekre – mondja a Vasárnapnak Dabis Attila.

A Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottja szerint a tét nem kisebb, mint hogy az Európai Unió nemzeti régióinak lakói a jövőben rendelkezni fognak-e azokkal az erőforrásokkal, amik szükségesek hosszú távú megmaradásukhoz. A kezdeményezés kudarca esetén tovább folytatódnának azok a káros demográfiai folyamatok, melyek hosszú távon a hagyományos nemzeti közösségek kultúrájának eltűnéséhez vezetnek – mutat rá lapunknak nyilatkozva. Dabis hozzátette: a kezdeményezés sikere garanciája lehet Európa nyelvi- és kulturális sokszínűsége fenntartásának, melyet az Európa Unió alapító szerződései is védenek.

Gaal Gergely, a KDNP kommunikációs igazgatója lapunk megkeresésére elmondta, hogy a magyar nemzetet a történelem viharai következtében országhatárok szabdalják részekre. Ennek ellenére, mi, magyarok, határokon átívelően is egységet képezünk, hiszen összeköt bennünket közös anyanyelvünk, történelmünk, kultúránk.

Gaal véleménye szerint éppen ezért mi nagyon jól tudjuk, miért fontos az őshonos közösségek védelme, ugyanis ezt erősíti a kereszténydemokrata gondolkodás egyik alapját jelentő szubszidiaritás elve is, amelynek értelmében a helyi problémákra, ügyekre elsősorban helyben kell megtalálni a válaszokat.

Magyar kereszténydemokrata politikusként tehát egyértelmű, hogy egy ilyen kezdeményezés mellé állnunk, különösen akkor, ha ez az erdélyi magyarság politikai szervezetei számára is ritkán adódó lehetőséget ad a közös cselekvésre – mondta.

Az erdélyi magyarok polgári kezdeményezései erősítik egymást