Miként lehet megmásítani egy nemzet történelmét?

Az orosz-ukrán politikai-hadi fronton napjainkban szerencsére inkább a szavak szintjén zajlik a csatározás, a két állam közti feszültség azonban továbbra sem enyhül. Vlagyimir Putyin orosz elnök nemrégiben kijelentette: az orosz és ukrán valójában egy nép. Korábban is volt már arra példa, hogy az oroszok megpróbálták eltüntetni a két nép közti különbségeket, erre többek közt a Tarasz Bulba című regény, illetve az annak kapcsán készült legújabb filmadaptáció története szolgáltat érdekes példát.

Az oroszok és ukránok közt napjainkban zajló küzdelem tétje nemes egyszerűséggel az, hogy létezhet-e valójában önálló ukrán nemzet és állam? Az ukránok értelemszerűen azt szeretnék bebizonyítani, hogy igen, míg az oroszok általában ennek ellenkezőjére törekszenek.

E küzdelem azonban nemcsak fegyveres úton, hanem a kultúrán keresztül is zajlik, ráadásul jóval hosszabb ideje, mint gondolnánk.  

Az ismert, XIX. századi orosz író, Nyikolaj Vasziljevics Gogol (akit egyébként ma szintén ukránnak neveznénk) 1835-ben írta meg a Tarasz Bulba című regényt, amely egy 16. századi kozák hős küzdelmeit mutatja be a kozákságot elnyomó lengyel nemességgel szemben.

A regényt Gogol eredetileg teljes mértékben a kozákok perspektívájából írta meg, és ez bizony nem tetszett az orosz cári rezsimnek. Ez pedig végül ahhoz vezetett, hogy Gogolnak 1842-re újra kellett írnia a művét. A korábbi regénnyel szemben ebbe a változatba három új fejezet is bekerült, illetve a kozákság helyett Tarasz Bulba alakja átfogó értelemben az orosz nép képviselőjévé vált. 

A regény alapján azóta több film is készült, a legérdekesebb ezek közül talán a 2009-es változat, ahol többé-kevésbé megismétlődött az a történet is, ami a regény kapcsán lejátszódott. A film eredetileg közös orosz-ukrán projektként indult el, azonban a forgatás során a két fél közt olyannyira kiütköztek a nézeteltérések, hogy az ukránok kiszálltak a projektből, és végül az oroszok készítették el a filmet. 

A végeredmény körülbelül hasonló lett, mint a cári Oroszország által cenzúrált regény esetében: a főszereplő Bohdan Stupka – aki egyébként Viktor Juscsenko kormányában 1999 és 2001 közt Ukrajna kulturális minisztere volt – szinte az egész filmben az orosz nép erényeivel példálózik, és a kozákságot kizárólag az orosz nép részeként értelmezi: 

Az ukránok vagy Ukrajna pedig jóformán említésre sem kerülnek egy olyan filmben, amely földrajzilag az ő országukban játszódik és az ő történelmi elődeiket, a kozákságot jeleníti meg.

Mindezt látva nehéz nem észrevenni azt, hogy az oroszok nemcsak fegyverrel próbálnak hódítani, hanem a történelmi tudat és az identitás formálásán keresztül is az ukrán nemzettudat megsemmisítésére törekszenek.