Bálint András indulata Radnótié maradt

A Radnóti-est felújításában Bálint Andrásnak a személyes indítattása a zsidó identitás kérdése volt. Beleszőtte a saját életét és a kortárs írók identitás-dilemmáit, Nádasét, Spiróét is. Kialakult egy párhuzamos párbeszéd Radnótival, aki viaskodott a bekategorizálással, a megbélyegzéssel.

Az előadás 2007-től 2012-ig volt műsoron, most tizenkét év elteltével változott a világ, változott a helyszín, de Bálint András indulata megmaradt annak, ami volt: Radnótié. A felújított előadásba bekerültek részletek Gyarmati Fanni naplójából is.

Arra a kérdésre, hogy el lehet-e különíteni a költőt a verseitől, így felelt Bálint András: „Egy színésznek mint előadónak nem lehet elkülöníteni, hiszen valahányszor egy költői estet színpadra állítottam, mindig beleástam magam az író életébe, szövegein keresztül a személyiségébe, minden információ fontos volt a felfogásáról, a dolgokhoz való hozzáállásáról, a kor körülményeiről, amihez hozzáillesztettem magamat”.

Az esten a színész elmondja, hogy Rómában egy Márai-est után egy teraszon megkérdezték tőle a szomszéd asztaltól, hogy zsidó-e, mire zsigerből nemmel válaszolt. Ma is így tenne, de nem valami mélyen gyökerező félelemből, hanem mert nem szereti a besorolást, egyszerűen magyar, és kész.

„Minden és mindenki az identitásom apró része. Ez a téma engem mindig is érdekelt, és sosem kerül pont a végére, amíg élek.”