Mit ér a víz, ha lúgos?

Hosszan lehetne sorolni a boltok polcain sorakozó varázsvizeket, de vajon valóban pluszértéket rejtenek a palackjaik? A jogos felvetés a Képmás Magazin online kiadásában olvasható. A cikket jegyző Szabó Emese visszaemlékezik a tavalyi nyár elejére, amikor sokan kapták fel a fejüket arra, hogy okosvíz (igen, okosvíz…) került az áruházakba. Ez úgy készül, hogy a természetes ásványvizet elpárologtatják, majd a lecsapódó vízhez magnéziumot, káliumot és kalciumot adnak – írja le a folyamatot Szabó, majd megjegyzi: ásványi sókkal dúsított desztillált vízről van tehát szó, amelyet a beharangozóban prémium termékként tálaltak. 

Egyértelmű, hogy a „prémium termék” kifejezés időnként nem több, mint játék a szavakkal, hiszen a valóban rendkívül magas presztízsű áruk mellett a gyártók és forgalmazók egyre több terméket neveznek így (ahogy divat lett a kézműves is, függetlenül attól, a termék kézműves-e…), a vásárlók pedig azt is prémiumként könyvelik el, ami esetleg gagyi, de drága.

Az okosvíz körüli felhajtás jól mutatja, mennyire intenzív verseny folyik a palackozott vizek között – jelzi Szabó. A vásárlóknak kínált, palackozott vizek többsége azonban hagyományos ásvány-, vagy forrásvíz, amelyek emberi fogyasztásra teljességgel alkalmasak, különleges hatásuk azonban nincsen, ez pedig igaz a szén-dioxiddal dúsított és a lúgos vizekre is. 

Néhány speciális vizet azonban bizonyos esetekben valóban érdemes előnyben részesíteni – derül ki a cikkből. Ilyen a babavíz, amely egyáltalán nem tartalmaz a csecsemők számára veszélyes nitrátot. A nitrátmentes vizeknek a gyermekek egy éves koráig van jelentőségük, azt követően szervezetük már képes lesz lebontani az emberi fogyasztásra alkalmas vízben (határérték alatt jelen lévő) nitrátmennyiséget. 

A teljes cikk a Képmás oldalán olvasható.