Theresa May szerint nincsenek arra utaló jelek, hogy a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő, a londoni alsóház által eddig háromszor elutasított megállapodást a közeljövőben el lehetne fogadtatni, ezért új hozzáállás vált szükségessé.
A konzervatív párti brit miniszterelnök a Downing Street által vasárnap hajnalban ismertetett nyilatkozatában leszögezi: ha a konzervatív frakcióban és a kisebbségi tory kormányt kívülről támogató észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) képviselőcsoportjában nem teremthető meg a többség a Brexit-megállapodás elfogadásához, akkor nem marad egyéb lehetőség, mint az alsóházban jelenlévő többi párt megkeresése.
A kormányfő nyilatkozatában nem szerepel név szerint a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt. May azonban már a hét elején bejelentette, hogy a patthelyzet feloldása végett kész Jeremy Corbynnal, a Munkáspárt vezetőjével közösen kidolgozni egy olyan tervet, amelynek alapján az Egyesült Királyság rendezett módon tud kilépni az Európai Unióból.
A kormány és a Labour képviselői eddig háromszor ültek tárgyalóasztalhoz, egyelőre érdemi eredmény nélkül.
Az Európai Unió egyértelmű álláspontja az, hogy az 585 oldalas Brexit-megállapodás nem nyitható újra, de az EU a 26 oldalas politikai nyilatkozat módosításától nem zárkózik el.
May vasárnapi nyilatkozatában leszögezi, hogy a kilépésről döntő 2016-os népszavazás kampánya nem a pártok közötti választóvonalak mentén zajlott, és a Brexit ügyében vannak olyan kérdések, amelyekben a Konzervatív Párt és a Munkáspárt egyetért. A kormányfő ezek között említette, hogy mindkét nagy párt szerint meg kell szüntetni az EU-n belüli szabad mozgás alapelvének nagy-britanniai érvényesítését, jó megállapodással kell kilépni az EU-ból, és meg kell védeni a brit munkahelyeket.
hirdetésTheresa May szerint ez alapot kínál egy olyan kompromisszumhoz, amely mögé többség sorakoztatható fel a parlamentben.
Nyilatkozata szerint azonban minél tovább tart mindez, annál nagyobb a kockázata annak, hogy az Egyesült Királyság soha nem lép ki az EU-ból, márpedig alapvető fontosságú a népszavazás döntésének teljesítése.
Kilátásba helyezte, hogy
a jövő heti soron kívüli EU-csúcson személyesen is kéri majd a Brexit további “rövid” halasztásához a többi uniós vezető beleegyezését,
és ha e haladék ideje alatt Londonban sikerül egyezségre jutni a Brexit-megállapodásról, akkor az Egyesült Királyság hat héten belül kiléphet az EU-ból.
(MTI)
