A robotika évének nyilvánította 2019-et a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége, és ennek jegyében szervezett egy programsorozatot, amelynek célja a digitalizáció, az automatizáció és a robotizáció fejlesztésének támogatása a megyei vállalkozások körében. A 2019. március 27-én megrendezett nyitórendezvényen Horváth Ádám, a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ divízióvezetője tartott előadást „Robotika az iskoláktól a munkahelyekig” címmel.
Horváth Ádám kiemelte: napjaink fejlett gazdaságaiban minden második munkahely igényel bizonyos mértékű digitális technológiai jártasságot. Ráadásul előrejelzések szerint az ilyen munkahelyek aránya 2020-ra várhatóan 75 százalék fölé fog emelkedni. Amennyiben ennek az elvárásnak a munkaerőpiacra belépők nem tudnak megfelelni, az hatással lesz mind a vállalkozások üzleti dinamizmusára, mind pedig a társadalmi kohézióra.
Az előadó szerint attól azért nem kell félni, hogy az automatizálás miatt az ember haszontalanná válik: „Nem mindenki munkáját veszik el a jövőben a robotok, de egyes munkafázisok automatizálhatók” – fogalmazott. Az autókarosszériák összehegesztése és fényezése például már régen nem képzelhető el enélkül és egyelőre nem sokan sírják vissza ezt a fajta kézi munkát.
Vannak azonban olyan feladatkörök, amelyeket a gép önmagában nem tud ellátni: „A tanárokat nem váltják le a jövőben a robotok, de megjelennek mellettük, és hatékonyan segítik a munkájukat” – hangsúlyozta a szakember.
A társadalom és a munkaerőpiac változása miatt viszont óriási nyomás helyeződik az oktatási intézményekre, amelyeknek alkalmazkodniuk kell a digitális világhoz és az úgynevezett „negyedik ipari forradalom” által generált új helyzethez.
Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájában hangsúlyosan szerepel a digitális kompetenciák fejlesztése, már az általános iskolától kezdve. „A stratégia arra hívja fel a figyelmet, hogy nem megóvni kell a gyerekeket a digitális világtól, hanem fel kell készíteni őket a kihívásokra” – emelte ki Horváth Ádám.
hirdetésAz előadó azt is hangsúlyozta, hogy a robotokkal nem vehetjük fel a versenyt olyan területeken, mint a lexikális tudásra való emlékezés vagy az adatfeldolgozás, hiszen ezek már ma is igen nagy hatékonysággal automatizálható folyamatok. Az oktatási rendszernek éppen ezért nem is ezekre a területekre kell fókuszálnia, hanem azokra, amelyeken az emberek jobbak lehetnek a robotoknál: a kreativitás, a komplex problémamegoldás, az együttműködés.
Tehát az lenne igazán fontos, hogy a gyerekek magas szinten sajátítsák el az alapkészségeket, legyenek kíváncsiak, merjenek hibázni, tudjanak prezentálni, legyenek képesek csoportban feladatokat megoldani, ismerjenek fel az információtengerben új mintázatokat, összefüggéseket, és tudjanak ezek alapján döntéseket hozni.
Horváth Ádám szerint ezeken a területeken kell erősíteni a diákok kompetenciáit, és ezen – a robotoktól bennünket megkülönböztető – emberi tulajdonságok erősítésével lehetnek sikeresek a jövő munkavállalói egy olyan munkaerőpiacon, ahol együtt kell majd működniük a robotokkal, a mesterséges intelligenciával és a digitális környezettel.
Az előadó arra is felhívta a figyelmet, hogy nem baj az, ha egyes elvégzendő feladatköröket átengedünk a gépeknek. A prezentáció végén ennek jegyében azzal az összegzéssel zárta le mondandóját, hogy „ami automatizálható, azt jobb is, ha automatizáljuk”.
Az előadás diái itt érhetőek el.
(Forrás: Digitális Pedagógiai Módszertani Központ, delmagyar.hu. Kiemelt kép: Pixabay)
