Szent Margittól a Havanna Clubig

Széchenyi, Rudas, Gellért, Dagály, Margit, Lukács, Császár, Veli bég, Rác, Király. Bizonyára mindenki rájött, hogy Budapest híres és népszerű gyógyfürdőinek nevét soroltam fel. De egy közülük kakukktojás, vajon hány budapesti tudja, hogy miért?!

Budapest az úgynevezett Zágráb-Hernád geotermikus törésvonal mentén fekszik, amelynek köszönhetően a főváros területén számos gyógyító vízforrás található. A meleg vizes források gyógyító hatásaira a rómaiak is hamar rájöttek, így Aquincumban már a Krisztus előtti időkben virágzó fürdőélet bontakozott ki. A rómaiak fejlett kultúráját jól szemlélteti az, hogy a fürdőikből elvezetett használt termálvizet bevezették a házakba és ezzel oldották meg a padlók fűtését.

Mátyás korában már „királyi fürdőknek” hívták a fürdőházakat, mivel maga a király is rendszeresen látogatta őket. Bizonyítja ezt a várból a Rác-fürdőhöz vezető fedett folyosó is. Galeotto Marzio beszámolója szerint a Mátyás udvarába messziről érkező vendégeket gőzfürdőbe hívták meg.

Viharos történelmünk során nem csak a rómaiak és a magyar királyok építettek fürdőket a főváros területén, hanem az oszmán török hódítók is letették a névjegyüket. A korabeli leírások alapján 7-9 fürdő működött Budán a török hódoltság időszakában. Ebből az időből maradt ránk a Rudas-fürdő és a Király gyógyfürdő törökfürdője, illetve a Rác-fürdő kupolás medencéi, valamint a korszak legjelentősebb törökfürdője, a Veli bég fürdő, amely ma az Irgalmasok Veli bej fürdője néven működik.

A legnagyobb hatással mai fürdőkultúránkra az Osztrák-Magyar Monarchia korában épített historizáló fürdők voltak. Ekkor épültek ki azok a ma is látható műemlék gyógyfürdőink, amelyek Budapestet a világ „fürdő-fővárosává” tette.

A Margit Fürdő északi homlokzata a századfordulón. (Fotó: Fortepan)

Zsigmondy Vilmos bányamérnök be akarta bizonyítani Budapest vezetésének, hogy a Dunától keletre is találhatóak értékes gyógyvizek. Célja elérésére kidolgozta a fúrótornyos mélykőzet-fúrási technológiát, mely segítségével 1867-ben a Margitszigeten megfúrta első kútját. A 118,5 m mélységű kút nagy mennyiségű 43,8 C°-os hévvizet termelt a felszínre. A kút ma is létezik és szakadatlanul táplálja a mesterséges vízesést a Thermál Hotel melletti Halastónál.

A Margitszigetet József nádor fia, József Károly főherceg európai hírű fürdőhellyé akarta fejleszteni. A 1868-ban a főherceg felkérte Ybl Miklóst egy fürdő épületének megtervezésére és a központi fürdőépület a következő év őszén már üzemelt is. Az építkezés 1870-ig tartott és az elkészült fürdőt Szent Margitról nevezték el.

Az épületet eredetileg az akkor még szabályozatlan Margitsziget közepén szerettek volna felhúzni, azonban a technikai adottságok miatt változtatni kellett az elsődleges terveken. A fürdő végül a sziget északi részére került, a kúthoz közelebb, mivel attól tartottak, hogy mire a víz a sziget közepére ért volna, kihűlt volna és a nyomás sem lett volna elegendő. Bár az eredeti, nagyszabású elképzelések nem valósultak meg, az eredmény így is impozáns lett.

A Margit Fürdő déli homlokzata az ivókúttal 1930-ban. (Fotó FSZEK-Budapest Gyűjtemény)

A gyönyörű eklektikus épületről Törs Kálmán író, országgyűlési képviselő 1872-ben a következőket írja:

„Ez a Margit-sziget legtekintélyesebb épülete. Nemes izléssel, ragyogó pompával kiállitott épület ez, melyre sokat utazott, messze világot látott emberek is beismerték, hogy az első helyek egyikét foglalja el Európa valamennyi fürdőházai között.

A fürdő környéke a leggyönyörübb virágágyakkal van himezve miknek müvészileg rendezett csoportozata és szinvegyitéke valóban elragadó szép. A mint a nehéz faragványos kapu kitárul, egy négyszegü vörös előteremben találjuk magunkat, honnan a bejárás a fürdő előcsarnokába vezet. Ide belépve, valami áhitatszerü érzelem fog el, mintha templomban volnánk.

A köralaku öblös előcsarnok tizenhat magasra nyuló barnamárvány oszlopával, mik a gyönyörü festésü kupola merész iveit tartják, a kupola tetején köszörült üvegen keresztül beszürődő félhomély, lépteink messze kongó visszhangja s a csend, mely azt elnyeli, megérthetővé teszi előttünk, miért száll meg hasonló hangulat, mint mikor az ember templomban jár.

A balszárnyban vannak a kádfürdők, számra nézve huszonegy, a másik két szárnyban pedig a kő-, márvány-, porczellán- és tükör-fürdők – harminczegy –, összesen tehát ötvenkettő, ezek között tiz kettes fürdő. E fürdők mindegyike a képzelhető legnagyobb kényelemmel és izléssel van berendezve.

Boltozatos, viszhangos falak, mikre zöld selyemszőnyeget kezd boritani az artézi kut meleg ásványvize, ugy hogy pár év mulva bátram azt hiheti az ember, hogy valami elzárt lugasban fürdik.”

A Margit Fürdő 1910-ben és a pöffeszkedő Thermál Hotel napjainkban. (Fotó: www.termalfurdo.hu; www.maps.google.com)

Az orosz front 1945 január 18-24 között haladt át a Margitszigeten és nem kímélt sem embert, sem természetet, sem az épített örökséget. A József nádor és leszármazottjai által nagy becsben tartott, növény és állatkülönlegességekkel, historizáló épületekkel tarkított sziget romhalmazzá vált a nehézfegyverek pergőtüze alatt. A Margit fürdő tetőzete és homlokzata több belövést kapott, az épületen belüli szobáról szobára folyó közelharc, a berendezés 50 százalékát elemésztette.

A világháború után csak a legszükségesebb állagmegóvó munkálatokat végezték el rajta, majd az 1956-os tavaszi jeges árvíz további károkat tett benne. A ma fellelhető információk és képek alapján az épület statikailag menthető állapotban volt az áradás után, de 1958-ban „központi utasításra” a műemléki védettség alatt álló épületet lebontották.

Helyére épült az 1979-re befejezett 209 szobás, ötcsillagos Thermál Hotel Margitsziget szocialista realista stílusban. Az épület érdekessége, hogy itt működött a híres-hírhedt Havanna Club, ahol diplomás örömlányok szórakoztatták a baráti szocialista országok pártvezetőit.

Mára a háború előtti tíz pompás gyógyfürdőből csak kilenc maradt, a Margit Fürdőt csak fényképekről láthatjuk.

Fecske Gábor László

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
Gyermeknap elé
Születés és halál
A kutya ugat, a karaván halad