2019. március 15-én egy ausztrál férfi az új-zélandi Christchurch-ben követett el merényletet, amely 50 halálos áldozatot követelt magának. A szélsőjobboldali elkövető, Brenton Tarrant a muszlimok elleni intézett támadását tudatosan az interneten való megosztásra tervezte meg.

Élőben közvetítette a lövöldözést, amelyet közel kétszázan néztek a Facebookon. A felvételek felkerültek a Youtube-ra és más közösségi oldalakra is, csak a Facebook 1,5 millió megosztást törölt a pénteki támadást követően, ebből 1,2 milliót már a feltöltésnél. Ezek alapján 300 ezer videó a terrortámadásról átment a közösségi oldal szűrőjén.

A Facebook mesterséges intelligenciát használ, és gépi tanulásra hagyatkozik a szűrésben, de a felhasználók jelentései emberi moderátorok elé kerülnek, akik döntenek a kérdéses tartalmakról.

Mindemellett számítógépes felismerő programokat is használ az erőszakot megjelenítő tartalmak felismerésére.

Aczél Petra kommunikációkutató, egyetemi tanár elmondta, hogy a közösségi média felületeit eredetileg azért alapították, hogy egymásnak ismeretlen vagy ismerős emberek kapcsolatba léphessenek, tartalmakat hozzanak létre és osszanak meg – ezzel egyszersmind a kommunikáció új piacát hozva létre. Inkább nevezték magukat platformoknak, mint médiumoknak és azt hirdették, hogy ezek az önbemutatás és kapcsolatba-kerülés, új, párbeszédes, digitális helyei.

hirdetés

„Az utóbbi időben ugyanakkor nagy nyomás nehezedik a közösségi oldalak készítőire és üzemeltetőire. Elkezdték azt várni, hogy úgy működjenek, mint a hagyományos médiumok, amelyek ellenőrzött, szerkesztett és programozott rendben, szakmai szűrőkön átvitt tartalmat közvetítettek. Azt várjuk a közösségi oldalaktól, hogy mindenért felelősséget vállaljanak, ami rajtuk megjelenik, és mindenki felett tartalmi kontrollt gyakoroljanak, aki használja őket – természetesen úgy, hogy ezt a kontrollt ne érezzük. Ráadásul a közösségi médiában is számít, mit, mennyien néznek, olvasnak, és minden, ami szenzációs, elrettentő figyelmet vonz. A szolgáltató szempontjából tehát nagyon kényes az egyensúly, hogy mi maradhasson és menjen.” – mondta Aczél Petra.

Hozzátette, ez esetben a 8chan nevű fórumon az elkövető már a támadást megelőzően megadta az élő közvetítés és egy igen hosszú kiáltvány linkjét, kérve, hogy terjesszék – vagyis az ’előkészületeket’ is nyilvánossá tette.

„Nagy kérdés a moderálás, vagyis a tartalmak szűrése az élő közvetítésnél. Ebben a szolgáltatók sokszor a befogadókra, nézőkre, olvasókra hagyatkoznak. Azonban az ő reakcióik sem mindig megbízhatók. Így volt ez például 2017-ben, amikor a New York-i állatkert zsiráfborjának születését élőben közvetítette a Youtube. A közvetítést azonban félidőben leállította a platform, mert radikális állatvédők és egyes nézők a nyersességre és „meztelenségre” hivatkozva ezt jelezték és kérték. Némi idő elteltével engedték csak folytatni az élő adást. A christchurchi támadás livestream-jének esetében azonban – a Facebook nyilatkozata alapján – egyáltalán nem történt bejelentés, és úgy látszik, sem a gépi, sem az emberi moderáció nem működött.”

A Facebook közlése szerint az elkövető, Brenton Tarrant 17 perces élő közvetítését kevesebb mint kétszázan nézték végig, és az első jelentés a moderátorokhoz 12 perccel a közvetítés vége után érkezett be, ezután percek alatt eltávolította a videót.

A felvételnek azonban az eltávolítása előtt még 4 ezer megtekintése volt. A szakértő szerint viszont olvashatók olyan nyilatkozatok is az üggyel kapcsolatban, hogy a Facebook nyilatkozata e tekintetben nem felel meg teljesen a valóságnak: állítólag volt, aki percekkel a közvetítés megkezdése után már jelentette az adást.