Bán Károly: „Európaimagyarokat nem láttunk a menetben”

Kossuth, és Petőfi biztosan nem azért harcoltak, hogy a XXI. század magyarjai segítsenek kivezetni az Európai Uniót az Európai Egyesült Államok lázálmába egy verhofstadt-i úton.

Jellemzően felkavarja a magyar közéletet március 15. Ez idén sem volt másképp. A meglepő talán csak az volt, hogy az ellenzéki padsorok kis túlzással üresek és némák maradtak. Ki nem találnák, de az egyetlen kivételt Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára jelentette.

Dobrev Klárának ugyanis van egy álma: el akarja hozni Amerikát Európába!

Szerencse, hogy Bán Károly a Magyar Hírlap hasábjain igen találóan összeszedte a legfontosabb rezüméket ezzel kapcsolatban.

  • Március 15. már nem egyszerűen az 1848–49-es polgári forradalom és szabadságharc ünnepe. Több annál, az európaimagyarok (így, egybeírva!) lázadásának napja. Az Európai Egyesült Államok áhításának lázálma.

Hogy ne legyünk ösztönország ösztönlényei.

  • Hogy ne hagyjuk, hogy egy átkozott rablóbanda uralkodjon felettünk. Polgárháborút vizionálva ezt mondta Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök, őszödi hazudozó büszke hazafiként és demokrataként a szónoki emelvényről – tornacipőben tisztelegve a magyar történelem legszentebb hősei előtt, a nemzeti függetlenségi harc legnagyobb ünnepén.
  • Március idusán az egységbe forrt ellenzék közös emelvényén pedig együtt lengett az európaimagyar DK és az immár európaimagyar Jobbik lobogója. Gyurcsányné Dobrev Klára, az Európai Egyesült Államok magyarországi követe és az egykoron EU-s zászlót égető Jobbik képviselője együtt jelentették be, hogy létrejött a nemzeti egység a köztársaság helyreállítása, a jogállam visszahódítása érdekében.

És az ég nem szakadt le.

  • Dobrev és Jakab Péter mellett persze ott feszített egy másik párbeszédes európaimagyar, Jávor Benedek, aki európai parlamenti képviselőként többször jelentette fel Magyarországot brüsszeli fórumokon, mint Haynau titkosrendőrségének besúgói az Aradon kivégzett tábornokainkat.
  • S persze ott volt az ügyészséget Brüsszelbe telepíteni akaró Hadházy Ákos is. Igaz, egyedüliként némi önkritikát is gyakorolt, amikor önnönmagukat „szánalmas bal…asznak” titulálta.

Bán Károly a teljesség igénye nélkül épp arra tapintott rá, ami Március 15. legfőbb mondanivalója. A demokrácia elbírja a különvéleményeket, legyen az bármilyen trágár, vagy ostoba, de nem bírja el, ha a nemzeti közöstöbbszörösöket, a magyar nemzet érdekeit árulják el az aktuálpolitika oltárán. Már pedig kivezetni az Európai Uniót az Európai Egyesült Államokba egy verhofstadt-i úton, épp ilyen. Épp a szuverenitásunk feladását jelenti. Azt, amiért 1848-49-ben oly sokan haltak meg. A szabadságunkat.

(Forrás: magyarhirlap.hu)

 

 

Iratkozzon fel hírlevelünkre