Senki sem születik kozmopolitának, gyermekkorban rögzíthető vagy irtható ki a haza iránti szeretet
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hazánk történelmének egyik kiemelkedő eseménysorozata, identitásunk egyik alappillére. Március 15-e apropóján megpróbáltuk kideríteni: miért fontos, hogy a hazaszeretet mint attitűd lehetőleg minden gyermekben rögzüljön.
A szülőföld iránt érzett pozitív érzelmekről, a szocializációs szerepéről megkérdeztük Földi Rita pszichológust, egyetemi oktatót. A szakember elárulta, hogy a hazához való kötődés és ennek érzelmi, valamint kognitív megjelenése már kisgyerekkortól kezd kialakulni. Sok tényező befolyásolja ennek az érzelemnek a fejlődését, legfőképpen – főleg kisgyermek korban – az, ahogyan a családtagok vélekednek a saját szülőföldjükről, illetve az, hogy milyen kulturális hátteret (pl. filmeket, könyveket) biztosítanak a gyermeknek, tehát mennyire kapnak hazafias nevelést.
A hazaszeretet igazán a serdülőkorban kezd el beépülni a személyiségünkbe, ettől kezdve pedig identitásunk elválaszthatatlan részét képezi.
Tisztán pszichológia szempontból ennek a pozitív emóciónak leginkább abban van jelentősége, hogy a közösséghez tartozás érzését erősíti, ami később kiemelten fontossá válik az ember életében.
A pszichológus hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a nevelésben törekedni a hazaszeretet érzetének kialakítására. Ha ez nem történik meg, akkor a későbbiekben ez komoly probléma forrása lehet. Azok az emberek, akiknek életéből kimaradnak a közösséghez tartozás élményei, illetve a mélyebb barátságok, valamint a kötődési mintázatok sem alakulnak ki megfelelően, azoknál a minőségi társas kapcsolatok kialakítása is nehézkessé válik, előfordulhat „érzelmi zűrzavar” náluk. Ezeket az embereket szokták „gyökérteleneknek” hívni. Mivel minden társas kapcsolat alapja a bizalom, anélkül csak felszínes viszonyt lehet kialakítani, a szociális kötelékek ennek hiányában nagyon komoly zavarokat szenvedhetnek – figyelmeztet a szakember.
Földi Rita azt is kiemeli, hogy a virtuális kapcsolatok általában nem tudják pótolni a kiesett társas érintkezést, hiszen így számos szociális készséget nem fogunk tudni használni. Itt olyan metakommunikatív eszközökre kell gondolni, amik többletinformációt közvetítenek felénk: arckifejezés, hangszín, tónus, testtartás.
Ha gyermekkorban valaki nem tanulja meg ezeket „olvasni, az komoly nehézségeknek néz elébe a későbbi életében.
Thaisz Miklós oktatási szakember kérdésünkre elmondta, hogy manapság gyakran éri kihívás a hazafias szempontokat a nevelésben, éppen ezért kiemelten fontos, hogy minden pedagógus személyes feladatának érezze ezt a küldetést, hiszen a köznevelésben dolgozókra így hatalmas felelősség hárul.
A szakértő kiemelte:
A hazafias nevelésre talán a történelem és a magyar nyelv és irodalom tantárgyak keretében nyílik a legnagyobb tér, de a kémia és testnevelés órán is lehetséges a gyermekek hazaszeretetre nevelése.
Az egyre hódító világpolgár-szemléletre reagálva a szakember kifejtette: keresztényként mindannyiunk kötelessége, hogy nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül minden embertársunk iránt felelősséget érezzünk, ugyanakkor a nemzethez tartozás élménye pótolhatatlan egy ember életében. Fontos, hogy gyermekeink megtapasztalják egy olyan szerves közösséghez tartozás élményét, ahol a közös nyelv, a közös történelem, a közös hagyományok és kultúra összekötnek bennünket.
Thaisz Miklós kifejtette: a legkisebb kortól kezdve, már bölcsődében, óvodában el lehet és el kell kezdeni a hazafias nevelést. A nemzeti ünnepek kiváló alkalmat kínálnak arra, hogy a kisebb gyermekeknek bemutassuk saját múltunkat, kultúránkat, identitásunk gyökereit, igenis fontos, hogy a közoktatásban tanulók ezzel az érzéssel minél korábban találkozzanak. Minderre az 1848-1849-es forradalom és szabadságharcnál nehéz alkalmasabb történelmi eseményt találni, hiszen ebben a csodálatos időszakban szinte máig példa nélkül álló nemzeti egység bontakozott ki Magyarországon – vélekedett a szakember.
A Nemzeti Alaptantervnek is fontos törekvése, hogy kellő hangsúlyt kapjon a hazaszeretetre nevelés az iskolákban; mindez általános nevelési célként jelenik meg benne.
Fotó: MTI
