Viszonylag kevés szó esik Csádról, pedig a Száhel övezetben Nigerrel egyetemben kulcsszerepet játszanak az Afrikából Európába áramló migrációs áramlatokban.
Nem véletlenül jár időről időre N’Djamenába egy-egy fontosabb európai politikus tárgyalni. Legutóbb Giuseppe Conte olasz kormányfő, még január végén.
Csád azonban nem a migráció miatt zárta le líbiai határát.
Februárban több ízben is lázadók törtek be Csádba Líbiából, így Csádnak nem maradt más választása – magyarázta a döntést vasárnap Mahamat Abba Ali Salah a csádi biztonsági miniszter. A döntés ráadásul azonnali hatályú, és további utasításig érvényben is marad.
A döntés közvetlenül mégis hatással lehet a migrációra.
Bár sok jelentőséget mégsem érdemes tulajdonítani a helyzetnek, hiszen Csád 2017 elején egyszer már lezárta az 1400 kilométer hosszú líbiai határt. Akkor pár hét alatt az embercsempészek egyszerűen csak más, szomszédos országok útvonalait választották. Csád egyébként is pár hét után részlegesen újra megnyitotta az átkelőket.
hirdetésAranyláz tört ki.
Csád északnyugati része gyakorlatilag a Szahara nyugati területe és az abból átmenetet képező félsivatagos, majd száraz szavannák végtelen pusztája. Ennek ellenére a térség aranyban gazdag, ami miatt sok csádi és külföldi is szerencsét próbál errefelé – akár illegálisan is. Most viszont Salah bejelentette, hogy hivatalosan betiltják az arany utáni kutatást a térségben, és mindenkinek minden fegyvert be kell szolgáltatnia.
„Terroristának fogunk tekinteni mindenkit, aki megfordul az érintett területen”
Az erős szavak azonban a gyakorlat alapján nem tartanak ki sokáig. Csád északi része ugyanis jelentős mértékben függ Líbia déli területeitől, ahonnan az élelmiszer-utánpótlás nagy része érkezik. Tény viszont, hogy Dél-Líbia sivatagos és gyéren lakott vidékén több csádi lázadószervezet is bázist épített ki magának. Így a helyzet hosszú távú megoldása még várat magára.
(MTI)
