A Vándorsólyom hírhozó küldetése a Naprendszer hajnaláról

A hivatal közölte, az űrszondáról érkezett adatok alapján közép-európai idő szerint csütörtök éjfél előtt nem sokkal sikeresen megtörtént a landolás a Földtől mintegy 340 millió kilométerre lévő aszteroidán.

A Ryugu kisbolygó. Fotó: AFP / Japan Aerospace Exploration Agency

Arra azonban napokig várni kell, hogy kiderüljön, az űrszondának sikerült-e begyűjteni kőzet- és talajmintákat a 900 méter átmérőjű Ryugun – tették hozzá.

A szakemberek szerint a C-típusú Ryugu kisbolygó a Naprendszer kialakulásának hajnalán képződhetett, így olyan szerves anyagokat tartalmazhat, amelyek a földi élet kialakulásához is hozzájárultak, így többet megtudhatunk az élet keletkezéséről.

A pénteki mintagyűjtés az első a Hajabusza-2 számára tervezett három ilyen landolás közül.

Fantáziakép az aszteroida felszínéről, rajta a leszálló műszerekkel. Fotó: AFP / JIJI PRESS

A japán űrkutatási hivatal októberben néhány hónappal elhalasztotta az űrszonda landolását, mert a kisbolygó felszíne a vártnál göröngyösebb, és nehéz volt megfelelő leszállóhelyet találni. A hosszú halasztás másik oka az volt, novemberben és decemberben megszűnt a kapcsolat a Hajabusza-2-vel, mert a Nap túloldalán volt.

A landolás helyét egy hat méter átmérőjű körzetben jelölték ki az eredetileg tervezett mintegy száz méteres átmérőjű térség helyett, emiatt a vártnál jóval bonyolultabb volt a művelet – közölték a JAXA tudósai.

A leszállás a legjobb feltételek mellett történt – hangoztatta Cuda Juicsi, a Hajabusza-program igazgatója a JAXA Tokió közeli Szagamiharában lévő központjában.

A siker landolás során készült látványos felvételek

Sibajama Maszahiko japán tudományos miniszter sajtóértekezletén méltatta a Hajabusza-2 teljesítményét és nagyon jelentős eseménynek nevezte hogy bemutathatták a japán technológiai fejlesztések magas színvonalát.

A 2014 decemberében útnak indított űrszonda szeptemberben és októberben már sikeresen az aszteroida fedélzetére bocsátott három kutatórobotot. A robotok azóta is folyamatosan küldik az adatokat a földi űrközpontba. A roverek felvételeket készítenek az aszteroidáról és mérik a felszíni hőmérsékletet. A német-francia fejlesztésű Mascot az aszteroida felszínének ásványösszetételét és mágneses mezejét vizsgálja.

Hajabusza-2 japán úrszonda által készített kép a szonda árnyékáról a Rjugu kisbolygó felszínén való landolás előtt –
MTI/EPA/JAXA

A misszió a tervek szerint 2019 decemberében lezárul, amikor a Hajabusza-2 elhagyja a Ryugut. Várhatóan 2020-ban landol a Földön az összegyűjtött mintákkal együtt.

Jim Bridenstine, az amerikai űrkutatási hivatala vezetője Twitter-üzenetben gratulált a Hajabusza-2 sikeres leszállásához.

A Hajabusza visszatérő kapszulája a JAXA kiállításán.

A NASA OSIRIS-REx űrszondája január elsején állt pályára a Földtől mintegy 2,25 millió kilométerre lévő Bennu aszteroida körül A 2016-ban indított űrjármű feladata, hogy kutatási mintákat küldjön a Földre a Bennuról. Fokozatosan fog közelíteni a kisbolygóhoz, és robotkarjával 2020 júliusában el tudja majd érni, hogy kőzetmintákat gyűjtsön.

MTI

'Fel a tetejéhez' gomb