Az amerikai űrkutatási hivatal OSIRIS-REx űrszondája a víz összetevőire bukkant a közeli Bennu aszteroidán.
Az aszteroida sziklás felszínébe ágyazva hidrogén- és oxigénmolekulák nyomait fedezték fel az űrszonda műszerei.
2016-ban bocsátották fel az űrjárművet, melynek küldetése, hogy kutatási mintákat küldjön a Földre a Bennuról.
hirdetésA mintegy 500 méter átmérőjű Bennu nagyjából a Földdel azonos távolságra kering a Nap körül. A tudósok attól tartanak, az égitest a Földnek ütközhet a 22. század végén.
Dante Lauretta, az Arizonai Egyetem bolygókutatója, az OSIRIS-REx misszió vezető tudósa a Reutersnek adott telefoninterjúban elmondta: „A Naprendszer korai időszakának vízben gazdag ásványait találtuk meg, pontosan ilyen minták után kutattunk”.
A tudósok úgy vélik, a földtörténet hajnalán a bolygónknak ütköző aszteroidák és üstökösök hozhattak szerves vegyületeket és vizet, amelyek az élet keletkezését lehetővé tették.
A Bennuról származó minták atomi szintű elemzése támaszthatja alá az elméletet.
Amy Simon, a NASA marylandi Goddard Űrrepülési Központjának munkatársa közleményében a következőket írta: „Amikor a misszió hazahozza az anyagmintákat 2023-ban, a tudósok a Naprendszer történetének és evolúciójának információs kincsesbányájához jutnak”.
Az OSIRIS-REx robotkarja 2020 júliusában el tudja érni és mintákat tud venni a Bennuról.
Az űrszonda ezután visszaindul a Földre, kibocsátja a kapszulát, ami a mintákat szállítja és 2023-ban a utah-i sivatagba érkezik meg.
(MTI)
